Van, akinek az új idők több mozgást és én-időt hoztak, másokat az otthoni munkavégzés és a bezártság inkább passzívabbá tett. Megjelent a „karanténháj” fogalma, és nem kevesen különböző diétákba kezdtek. Nyilván a több ülés, a mozgáshiány más étrendet kíván, bár a fogyókúrás programok ritkán működnek fizikai aktivitás nélkül.
Az orr és a száj elé tett szövetdarab olyan, mint a demokrácia: nem feltétlenül jó, de nem találtak még ki jobbat. A kórokozók utaznak, és számukra a legjobb közlekedési eszközök a melegvérűek testnedvei, ezen belül is a nyál. A cseppfertőzés az elsődleges veszély, és a maszk célja a nyálcseppek utaztatásának megakadályozása. Köhögés, tüsszentés, sőt beszéd vagy nevetés közben is számtalan nyálcsepp távozik az orrunkból vagy szánkból. E téren segít a maszk, más téren nyilván bőven vannak korlátai.
Hajlamos az ember a szélsőségekre, ez a koronavírus járvánnyal kapcsolatban is jelen van. Érthető is, hiszen merőben új helyzettel álltunk és állunk szemben. Ugyan születésünktől kezdve körbevesznek bennünket a vírusok, de riadalomra okot adó világszéles járványt, pandémiát az idei év előtt csak filmekben láthattunk.
Millió helyen ajánlják a különböző bogyós gyümölcsöket, mondván, hogy fantasztikusan egészségesek. Nos, ezzel nem tévednek – nézzük meg, miben rejlik a különlegességük, és milyen formában érdemes fogyasztanunk őket! Cikkünkben az áfonya, a ribiszke, és talán meglepő módon, a bodza élettani hatásait járjuk körül.
Tudván, hogy egyetlen étrend-kiegészítő, vitamin vagy étel sem alkalmas a koronavírus kezelésére vagy megakadályozására, a tudósok globálisan azt vizsgálták, hogy a D-vitamin-kiegészítés általánosan milyen szerepet játszhat a légzőszervi fertőzések kockázatának csökkentésében.
Vissza-visszatérő kérdéskör ez, amely bujkál a fejünkben: a beköszöntött fertőzés kapcsán egyre szaporodnak azok a hirdetések, amelyek étrend-kiegészítőket, speciális hatóanyagokat javasolnak, élükön a vitaminokkal. Az egyik tudós ajánlja ezeket, a másik totális butaságnak tartja, jelezve, hogy mindez csak kereskedelem és üzleti fogás. Járjuk körbe tüzetesebben!
Mi lehet az: kiemelkedő „védő-molekula”, amely az immunrendszerre, ezen belül is kiemelten a bélrendszeri és légúti fertőzések ellen hatásos? Ez a béta-glükán. Egyre komolyabb az érdeklődés a béta-glükánokat tartalmazó élelmiszerek és fejlesztések iránt, s mint ezekben az időkben is láthatjuk, nem véletlenül.
Az influenzavírusok egy része csak állatokra (pl. madárinfluenza), mások az emberre is veszélyt jelentenek. Az emberre veszélyes újabb mutációk kialakulása csak idő kérdése. Az új koronavírus ennek szemléletes példája, azaz egy olyan újabb járványról van szó, amely emberről emberre terjed és - a madárinfluenzához hasonlóan - nagy eséllyel köze van az állatvilághoz, illetve Délkelet-Ázsiához: ez a koronavírus.
Az emberre nem veszélyes afrikai sertéspestis kapcsán felmerült, milyen élelmiszeripari kihívásokkal kellett szembenéznünk a múltban. Az egyik volt közülük a sokak által ismert sertésinfluenza. Ahogy a gabonát érintő mikotoxin, úgy a sertésinfluenza is egy korábbi, de tanulságos probléma, melyek hatásai máig gyűrűznek.
Vírusok, baktériumok - rengetegszer halljuk ezeket a kifejezéseket, különösen télen. A bővebben tájékozottabbak még olyan információkat is ismerhetnek, hogy a vírusok ellen nem, csak a baktériumok és az esetleg felülfertőződések ellen védenek az antiobiotikumok. De milyenek is valójában a vírusok, mit kell és érdemes tudni róluk? Például terjednek-e élelmiszereken keresztül?
