Vissza-visszatérő kérdéskör ez, amely bujkál a fejünkben: a beköszöntött fertőzés kapcsán egyre szaporodnak azok a hirdetések, amelyek étrend-kiegészítőket, speciális hatóanyagokat javasolnak, élükön a vitaminokkal. Az egyik tudós ajánlja ezeket, a másik totális butaságnak tartja, jelezve, hogy mindez csak kereskedelem és üzleti fogás. Járjuk körbe tüzetesebben!
Mi lehet az: kiemelkedő „védő-molekula”, amely az immunrendszerre, ezen belül is kiemelten a bélrendszeri és légúti fertőzések ellen hatásos? Ez a béta-glükán. Egyre komolyabb az érdeklődés a béta-glükánokat tartalmazó élelmiszerek és fejlesztések iránt, s mint ezekben az időkben is láthatjuk, nem véletlenül.
Az influenzavírusok egy része csak állatokra (pl. madárinfluenza), mások az emberre is veszélyt jelentenek. Az emberre veszélyes újabb mutációk kialakulása csak idő kérdése. Az új koronavírus ennek szemléletes példája, azaz egy olyan újabb járványról van szó, amely emberről emberre terjed és - a madárinfluenzához hasonlóan - nagy eséllyel köze van az állatvilághoz, illetve Délkelet-Ázsiához: ez a koronavírus.
Az emberre nem veszélyes afrikai sertéspestis kapcsán felmerült, milyen élelmiszeripari kihívásokkal kellett szembenéznünk a múltban. Az egyik volt közülük a sokak által ismert sertésinfluenza. Ahogy a gabonát érintő mikotoxin, úgy a sertésinfluenza is egy korábbi, de tanulságos probléma, melyek hatásai máig gyűrűznek.
Vírusok, baktériumok - rengetegszer halljuk ezeket a kifejezéseket, különösen télen. A bővebben tájékozottabbak még olyan információkat is ismerhetnek, hogy a vírusok ellen nem, csak a baktériumok és az esetleg felülfertőződések ellen védenek az antiobiotikumok. De milyenek is valójában a vírusok, mit kell és érdemes tudni róluk? Például terjednek-e élelmiszereken keresztül?
Most induló cikksorozatunkban a globális tendenciákra, a genetikai változások és a vírusmutációk okaira, a világjárványok ok-okozati összefüggéseire, a sertéseket-madarakat érintő problémakör és az emberi egészség kapcsolatára szeretnénk rámutatni. Ideje, hogy az emberek keressék a személyes kiutak lehetőségét mind az életmód, mind a szemléletmód tekintetében!
Természetes, hogy a gyerekek (és felnőttek is) télen gyakrabban megfáznak, köhögnek. Ám természetes módszerekkel és kicsit több odafigyeléssel megelőzhetjük a betegséget, de legalábbis csökkenthetjük a kellemetlen tüneteket - önmaguk és családtagjaink esetében is.
Sokszor felmerülő kérdés: mi a teendőnk az étrend-kiegészítők használata terén a téli időszak közeledtével? Tudjuk, hogy szükségünk van antioxidáns vitaminokra, ásványi anyagokra, nyomelemekre, így nem kevesen nekilátnak a „multivitaminok” beszerzésének és bevitelének. Úgy gondoljuk, nincs más dolgunk, minthogy a szokásos „A-Z-ig” termékeket megvesszük évről-évre, és megnyugtatásul egész télen ezeket használjuk.
Most, hogy lélekben elbúcsúztattuk a telet, és melegszik az idő, már csak a zöldellő tavaszra tudunk gondolni. Ahogy újraéled a természet és a fákon megjelennek a rügyek, bimbók, a földből pedig előbújnak a zsenge zöld levelek… Nincs is más dolgunk, mint felmarkolni egy csokorral belőlük és egy csúcsszuper energiabombát turmixolni! Higgyétek el, tél után a sejtjeink is csak erre vágynak! :)
Vajon igazolódnak-e a várva várt előnyök a GMO terén? A képet árnyalja, hogy a környezetbe juttatott idegen gének már nem „hívhatók vissza”, és láncreakciókat indíthatnak el földben, vízben, levegőben – az élő környezetben. Megéri kockáztatni?
