2020 október 12. Tóth Gábor
Van, akinek az új idők több mozgást és én-időt hoztak, másokat az otthoni munkavégzés és a bezártság inkább passzívabbá tett. Megjelent a „karanténháj” fogalma, és nem kevesen különböző diétákba kezdtek. Nyilván a több ülés, a mozgáshiány más étrendet kíván, bár a fogyókúrás programok ritkán működnek fizikai aktivitás nélkül.
2020 szeptember 30. Tóth Gábor
Ez most más: a második hullám eltér az elsőtől. Egyre fiatalabbak tapasztalják magukon a Covid-19 tüneteket és az a szemlélet, hogy a koronavírus csak az idősebbeket fenyegeti, már a múlté. Néhány hét alatt kiszélesedett a veszélyeztetettek köre, és immár a teljes lakosságot érinti a járvány. Sorra olvassuk a 25-45 év közöttiek leveleit, akik felhívják a figyelmünket: ez nem olyan, mint egy sima influenza. Jelenleg nagyjából minden 40. magyar ember hordozó.
2020 szeptember 13. Tóth Gábor
Az orr és a száj elé tett szövetdarab olyan, mint a demokrácia: nem feltétlenül jó, de nem találtak még ki jobbat. A kórokozók utaznak, és számukra a legjobb közlekedési eszközök a melegvérűek testnedvei, ezen belül is a nyál. A cseppfertőzés az elsődleges veszély, és a maszk célja a nyálcseppek utaztatásának megakadályozása. Köhögés, tüsszentés, sőt beszéd vagy nevetés közben is számtalan nyálcsepp távozik az orrunkból vagy szánkból. E téren segít a maszk, más téren nyilván bőven vannak korlátai.
2020 szeptember 12. Ágh Csaba
„Houston, baj van!”
Állok a súly felett és képtelen vagyok elhinni, hogy nem tudom elvégezni az előírt ismétlésszámot. Elment az erőm. Nincs más hátra, le kell vennem belőle pár kilót. Lassabban tudok teljesíteni, és sokkal többet pihenek... és ez nem tetszik. Nagyon nem tetszik. Az állati alapanyagoktól mentes növényi étkezés 2. hónapjában járok ekkor.
Ágh Csaba erőnléti edző és Haris Éva egészségügyi szaktanár, szakértő közös cikksorozatának következő részét olvashatjátok.
2020 augusztus 31. Tóth Gábor
Hajlamos az ember a szélsőségekre, ez a koronavírus járvánnyal kapcsolatban is jelen van. Érthető is, hiszen merőben új helyzettel álltunk és állunk szemben. Ugyan születésünktől kezdve körbevesznek bennünket a vírusok, de riadalomra okot adó világszéles járványt, pandémiát az idei év előtt csak filmekben láthattunk.
2020 május 30. Tóth Gábor
Tudván, hogy egyetlen étrend-kiegészítő, vitamin vagy étel sem alkalmas a koronavírus kezelésére vagy megakadályozására, a tudósok globálisan azt vizsgálták, hogy a D-vitamin-kiegészítés általánosan milyen szerepet játszhat a légzőszervi fertőzések kockázatának csökkentésében.
2020 március 28. Tóth Gábor
Vissza-visszatérő kérdéskör ez, amely bujkál a fejünkben: a beköszöntött fertőzés kapcsán egyre szaporodnak azok a hirdetések, amelyek étrend-kiegészítőket, speciális hatóanyagokat javasolnak, élükön a vitaminokkal. Az egyik tudós ajánlja ezeket, a másik totális butaságnak tartja, jelezve, hogy mindez csak kereskedelem és üzleti fogás. Járjuk körbe tüzetesebben!
2020 március 22. Tóth Gábor
Mi lehet az: kiemelkedő „védő-molekula”, amely az immunrendszerre, ezen belül is kiemelten a bélrendszeri és légúti fertőzések ellen hatásos? Ez a béta-glükán. Egyre komolyabb az érdeklődés a béta-glükánokat tartalmazó élelmiszerek és fejlesztések iránt, s mint ezekben az időkben is láthatjuk, nem véletlenül.
2020 február 29. Tóth Gábor
A média és a vásárlók a koronavírus lázában égnek. Mi itt az Ételemnél a gyakorlati megoldásokban hiszünk! EZEN a linken ingyenesen letöltheted Bio Gabi e-könyvét Hogyan védjük egészségünket világjárványok idején címmel. Most pedig megosztjuk veletek Tóth Gábor egyik két részes írását, amelyet korábban jelentetett meg egy gyermekorvosok számára szolgáló szakmai lapban. Igyekeztünk a szakmai anyagot közérthetővé tenni, de meghagyni a tudományos kereteket. Fogadjátok szeretettel az első részt!
2020 január 31. Tóth Gábor
Az influenzavírusok egy része csak állatokra (pl. madárinfluenza), mások az emberre is veszélyt jelentenek. Az emberre veszélyes újabb mutációk kialakulása csak idő kérdése. Az új koronavírus ennek szemléletes példája, azaz egy olyan újabb járványról van szó, amely emberről emberre terjed és - a madárinfluenzához hasonlóan - nagy eséllyel köze van az állatvilághoz, illetve Délkelet-Ázsiához: ez a koronavírus.