Van, akinek az új idők több mozgást és én-időt hoztak, másokat az otthoni munkavégzés és a bezártság inkább passzívabbá tett. Megjelent a „karanténháj” fogalma, és nem kevesen különböző diétákba kezdtek. Nyilván a több ülés, a mozgáshiány más étrendet kíván, bár a fogyókúrás programok ritkán működnek fizikai aktivitás nélkül.
Tudván, hogy egyetlen étrend-kiegészítő, vitamin vagy étel sem alkalmas a koronavírus kezelésére vagy megakadályozására, a tudósok globálisan azt vizsgálták, hogy a D-vitamin-kiegészítés általánosan milyen szerepet játszhat a légzőszervi fertőzések kockázatának csökkentésében.
Az influenzavírusok egy része csak állatokra (pl. madárinfluenza), mások az emberre is veszélyt jelentenek. Az emberre veszélyes újabb mutációk kialakulása csak idő kérdése. Az új koronavírus ennek szemléletes példája, azaz egy olyan újabb járványról van szó, amely emberről emberre terjed és - a madárinfluenzához hasonlóan - nagy eséllyel köze van az állatvilághoz, illetve Délkelet-Ázsiához: ez a koronavírus.
Vírusok, baktériumok - rengetegszer halljuk ezeket a kifejezéseket, különösen télen. A bővebben tájékozottabbak még olyan információkat is ismerhetnek, hogy a vírusok ellen nem, csak a baktériumok és az esetleg felülfertőződések ellen védenek az antiobiotikumok. De milyenek is valójában a vírusok, mit kell és érdemes tudni róluk? Például terjednek-e élelmiszereken keresztül?
Most induló cikksorozatunkban a globális tendenciákra, a genetikai változások és a vírusmutációk okaira, a világjárványok ok-okozati összefüggéseire, a sertéseket-madarakat érintő problémakör és az emberi egészség kapcsolatára szeretnénk rámutatni. Ideje, hogy az emberek keressék a személyes kiutak lehetőségét mind az életmód, mind a szemléletmód tekintetében!
Vajon igazolódnak-e a várva várt előnyök a GMO terén? A képet árnyalja, hogy a környezetbe juttatott idegen gének már nem „hívhatók vissza”, és láncreakciókat indíthatnak el földben, vízben, levegőben – az élő környezetben. Megéri kockáztatni?
