AZ OMEGA-3 KORREKCIÓRÓL, azaz hogyan csökkentsük a gyulladások esélyét?

2020 december 6. Tóth Gábor

Annak idején sokat hallottunk az állati zsírok káros voltáról, és országos, sőt világszéles kampányok indultak a növényi étolajok használata mellett. Sokan áttértek az ipari „kevert étolajra”, amelynek nagy részét a hexánnal kioldott maradékolaj adja. A lakosság azóta is főként a nagyüzemi napraforgó-étolajat használja, kismértékben megjelentek egyéb olajok is a palettán, a nagyközönség azonban megmaradt az ipari termékek mellett.

       

A legtöbb növényi olaj ugyanakkor nem megfelelő arányban tartalmazza az omega-3 és omega-6 zsírsavakat, amely némileg megmagyarázza a korunkban jelen lévő gyulladásos és daganatos folyamatok növekedését (hozzátéve, hogy az említett olajokat sok esetben sült, égetett formában használják). Az omega-3 zsírsavak arányának emelése igen komoly javulást hozhat az életminőségben és eredményt a betegségmegelőzés terén.

            

Az omega-3 zsírsavak fontos vegyületek az ér- és immunvédelemben, itt említhetők: a repce-, lenmag-, dió-, vagy kukoricacsíra olaj. Természetesen a halakban is találhatók ilyen típusú zsírsavak, mint a lazacban, heringben, makrélában, szardíniában és a tonhalban (ezek kémiai neve rövidítve EPA, DHA). Újabban komoly kutatások folynak az algaolajokban lévő omega-3 zsírsavak terén is, meglepően jó eredményekkel.

            

Az omega-3 zsírsavak támogatják a magzat fejlődését az anyaméhben, csecsemőknél szerepük van a szellemi fejlődésben és a megfelelő látásélesség kialakításában, akár a későbbi életkorokra nézve is. Szabályozzák (csökkenthetik) a vérnyomást, támogatják a koleszterin- és trigliceridszint kontrollját, így segítik az erek rugalmasságának megőrzését is. Általánosan csökkentik a trombózis- és stroke-veszélyt az érelmeszesedés és szívinfarktus kialakulásának kockázatát mérséklik. Támogatják az immunrendszer működését, részt vesznek az idegrendszer és sejthártyák felépítésében. Az omega-3 zsírsavak megfelelő bevitele létfontosságú a magzati kortól kezdve (esszenciális anyagok), egészen az idős korig fontos, hiányukban egyes betegségek hamarabb megjelenhetnek.

               

Ma már ismert az omega-3 zsírsavak antioxidáns tulajdonsága, és viselkedési zavarokban kifejtett pozitív hatása. Egyes megfigyelések szerint az omega-3 zsírsavak hiánya az agyban csökkenti a stresszhelyzetek megoldására irányuló képességet, ami egy tehetetlen állapot kialakulásán keresztül akár depresszióhoz is vezethet. Szintén megerősítik a tanulmányok a szívbetegség-kockázat csökkentő hatást, főleg férfiak esetében. Az omega-3 zsírsavak nemcsak a fizikai, hanem a lelki-szellemi egészségünk fenntartását is szolgálják.

             

A II. típusú cukorbetegség esetén az omega-3 zsírsavak képesek a diabéteszesek krónikus gyulladásait is enyhíteni, csakúgy mint az ízületi kopástól szenvedő betegek tüneteinek gyakoriságát és erősségét is. Az időskori szellemi leépülés fékezésében kifejtett hatásukat még kutatják, azonban – flavonoidokkal együtt – hozzájárulhatnak az időskori makula-degeneráció esélyének csökkentéséhez, például szőlőmagolaj-lenmagolaj keverékben, stb.

                 

Érdemes szólni itt egy roppant fontos szakmai területről: az omega-3, vagy zsírsav-korrekció elvéről. Az omega-3 és omega-6 zsírsavak egyaránt többszörösen telítetlenek (poly-unsaturated fatty acids, PUFA) Az alfa-linolénsav (ALA), az eikozapentaénsav (EPA) valamint dokozahexaénsav (DHA) az omega-3 zsírsavak csoportjában foglalnak helyet. A linolénsav (LA) és az arachidonsav (AA) ugyanakkor omega-6 zsírsav. Az omega-3 és omega-6 zsírsavra is szükségünk van, ez utóbbiak esetében azonban, egy határ felett, káros hatások indulnak el a szervezetben.

                

Az ALA, valamint a LA növényekben, magolajakban, csíraolajokban találhatók. A növények jelentős része omega-3 és omega-6 zsírsavakat egyaránt tartalmaz, és ezek egymáshoz viszonyított aránya döntő fontosságú, az egészségvédelem szempontjából. Itt érthetjük meg azt igazán, hogy a biokémiában gyakran az arányok a fontosak, nem önmagában az abszolút mennyiségek.

                   

Az omega-3 és az omega-6-zsírsavak egyaránt szerepet játszanak a rendkívül fontos hormonszerű anyagok, az ún. prosztaglandinok termelésében, a gyulladásszabályozó, sejthártya-építő és egyéb folyamatokban. Az omega-6 zsírsavak aránytalanul nagy mértékű bevitele emeli a gyulladásos és szabad gyökök által kiváltott folyamatok esélyét. Az omega-3 zsírsavaknak pozitív, védő hatása ismert, az omega-6 zsírsavak esetében azonban csak egy mennyiségi határig van pozitív hatásuk, efelett már ellenkezőleg, gyulladáskeltő folyamatokat írnak le a kutatók (nőhet a szív-és érbetegségek, illetve gyökös folyamatok esélye). Minden jel szerint a kulcs az omega-3 zsírsavakban gazdag olajok alkalmazása, illetve az omega-6 zsírsavakban gazdag olajok keverése (akár otthon is) omega-3 zsírsavban gazdag olajokkal.

               

          

A lenmag-, a repce-, a dió-, a búzacsíra, és a ligetszépeolaj az omega-3 zsírsavaknak (ALA) komoly forrásait képezik, emellett az omega-6 tartalmuk nem magas. Kisebb arányban a szója- és kukoricacsíra-olajban is megtalálható, bár ez utóbbiak nem omega-3 tartalmukról híresek (a szójaolajban koenzim Q10, a kukoricacsíra-olajban E-vitamin és karotinok jellemzőbbek). Az omega-3 zsírsavak optimális arányban a lenmagolajban találhatók, de a dióban és a repcében is nagyobb mértékben előfordulnak. Optimális zsírsavösszetétele a lenmagolajnak van. Ezen felül a korábban már jelzett algaolajok a legígéretesebbek (ez utóbbiakban nem ALA, hanem DHA található).

                  

A napraforgó-, a tökmag-, a szezám- vagy a mákolaj előnytelenebb omega-6 zsírsavakban gazdag olajfajták, ezért önmagukban való rendszeres fogyasztásuk kérdéseket vetett fel a szakmában. Az állati zsírokról növényi olajokra (főként napraforgóolajra és margarinra) való váltás  sajnos nem hozott egyes betegségekben jelentős javulást, inkább visszaesést vagy romlást (elhízás, gyulladásos folyamatok, rákbetegségek). Az olajban sütés és a „korai” (első generációs) margarinok transzzsírsav tartalma nem segített a szív- és cukorbetegeken, azonban ma már sok tekintetben változások vannak (Pl. margaringyártás, transz-zsírsavak visszaszorításával kapcsolatos rendelet, omega-6 zsírsavak hatásvizsgálatai, omega-3 zsírsavakkal dúsítás stb.) Európában és hazánkban is az omega-6 zsírsavak túlfogyasztása jellemző, emellett az omega-3 zsírsavak kisebb bevitele. A hazai étrend is omega-3 zsírsavakban alapvetően hiányos, míg omega-6 zsírsavban gazdag. Ennek fő oka az lehet, hogy a napraforgó- és tökmagolajat előszeretettel használják az emberek, illetve a kókuszolaj és az olívaolaj előretörése is jellemző (ez utóbbiak is kevés omega-3 zsírsavat tartalmaznak, bár nem vesznek részt gyulladásos folyamatokban telített laurinsav, illetve egyszeresen telítetlen olajsavtartalmuk miatt).

                

Az olajos magvak és növényi olajok keverésével a megfelelő omega-3 – omega-6 zsírsav arány állítható be, és ez a zsírsavprofil mérhető is. Az olajok esetében a lenmag és lenmagcsíra-olaj a leghatékonyabb omega-3 tartalom növelő. Az optimális omega-3 – omega-6 zsírsav arány 1:3-1:5 közötti, hazánkban 1:20-1:30 közötti, vagy ennél még jóval kedvezőtlenebb arányok jellemzők. Valójában ez a jelenség is okozhatja a növényi olajokkal kapcsolatos kritikákat, mivel a zsírsavak beviteli aránya nem megfelelő. Nem elég ugyanis pusztán azt mondani: az állati zsírok helyett használjunk növényi olajokat. Emellett azt is érdemes definiálni, melyeket részesítsük előnyben, és hasznos tudni, milyen keverékben gondolkodjunk. 

               

A napraforgóban, tökmagban, kesudióban, paradióban, földimogyoróban, mandulában sajnos az omega-6 zsírsavak dominálnak (omega-3-omega-6 arány: 1:100-1:2000 közötti), ennél jobbak az arányok a pisztácia, a pekándió és a makadámdió esetében (1:20-1:50).

                     

Az omega-6 arány csökkentése érdekében, az említett magvak őrleményét érdemes keverni darált lenmaggal, illetve olajukat elegyíteni lenmagolajjal is fele-fele arányban. A napraforgóolajat kiválthatjuk repceolajjal, a szezám és szőlőmagolaj mellé adhatunk mogyoróolajat, dióolajat, ligetszépeolajat, vagy szintén lenmagolajat. Fontos minden esetben az omega-3-korrekció, így a növényi olajok előnyös hatásai nem maradnak el. A hidegen préselt magolajok, fűszer- és csíraolajok számos védőanyagot hordoznak, így javasolt rendszeres használatuk, de csak igen kis mennyiség szükséges belőlük. Ilyen értelemben ma már a „monokultúrás” olajhasználat nem hasznos, vagyis többféle növényi olajat tartsunk otthon és éljünk védő hatásaikkal tudatosan figyeljünk a zsírsavösszetétel-korrekciókra.

              

A szakmában, illetve kutatóintézetekben új fejlesztési munka részét képezik az optimális omega-3 – omega-6 zsírsavösszetételű olajkeverékek létrehozása, akár a sportolók, akár gyerekek és fiatalok, szívbetegek, cukorbetegek stb. részére. Ennek eleme az újonnan megjelent Slim Flash Oil is, amelyben az omega-3 – omega-6 arány 1:1 re van beállítva, így ennek rendszeres használatával a korábban jelzett korrekció hatékonyan végrehajtható lehet. A fejlesztés részben csíráztatott lenmagolajat, részben magas olajsavas (csökkentett omega-6 zsírsavtartalmú napraforgóolajat) és egy speciális, enzimes eljárással készített diacil-glicerol (DAG) olajat tartalmaz. Igen hosszú kutatómunka előzte meg a gyártást, jelenleg ilyen fejlesztést hazánkon kívül nem jegyeznek a világon.

              

(Forrás: Tóth Gábor: Immunkalauz. Pilis-Vet Könyvkiadó Bt., Pilisvörösvár, 2020.)

 

“HOW-TO-USE GUIDE”: blnce termékek használati és párosítási kalauza – mit, mivel, mikor, hogyan?

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!

Vissza