HÚSSAL VAGY HÚS NÉLKÜL – vegánná válásom története

2020 november 10. Ágh Csaba

    
Haris Éva: 
Amióta Csabival részt veszek a vegánná válás folyamatában, egyre többet olvasok ebben a témában, és úgy érzem egyre tisztábban látok. A tisztánlátásom alapja; a semmi nem az, aminek látszik.

 

 

Ágh Csaba erőnléti edző és Haris Éva egészségügyi szaktanár, szakértő közös cikksorozatának következő részét olvashatjátok.

       

Miért kell a hús?

 

       –    emészthető fehérje – ez nem azt jelenti, hogy csak állati eredetű lehet

 

       –    B12 vitamin – a folsavval együtt részt vesz a DNS szintézisben és a vörösvértest szintézisben. Növényekben ez a vitamin nem található meg. A vegetáriánusok 68% míg a vegánok 86% szenved ennek a vitaminnak a hiányában, ami fáradtságot, vérszegénységet és idegrendszeri problémákat okozhat. Természetesen pótolható megfelelő táplálék-kiegészítéssel!

 

       –    Vas – a növényekben vas (II) formában található az állatokban hem-vas formában, a kettő között a különbség a felszívódásban van. A szervezet vasforgalma nagyon bonyolult és több enzimet is igénylő folyamat, így az állati hem-vas is nehezen hasznosul, de a növényi szinte semennyire.

 

       –    EPA/DHA azaz Ω3 zsírsavak – számomra a zsírsavak a legmeghatározóbbak az állati fehérjék mellett. Saját minicsoportos kutatást tudok mutatni arról, hogy az emberek iszonyatosan eltolódott Ω3:6 aránnyal rendelkeznek. A legtökéletesebb az 1:4 lenne, de a statisztikám szerint az 1:20 közelebb áll a valósághoz (meg kell jegyzenem, a magyar átlag rosszabb, az én mintáimat többnyire sportolók adták). Ennek oka az ipari húsok fogyasztása, a kevés hal és tengergyümölcsei, a sok „rossz” zsírfogyasztás. Itt mindig képbe kerül az ALA azaz a növényi Ω3. Rengeteg olvastam róla, és a tudomány szerint pl. a lenmagból a férfi szervezetben kb. 10% lesz DEA a női szervezetben még kevesebb. Így ha elhagyjuk az ipari húsfogyasztást még nem fog a zsírsav profilunk egészségesebbé válni. Sőt azt is meg kell említsem, bizonyos növényi olajokban, pl. a sokak által nagyon kedvelt és egészségesnek titulált szőlőmagolajnak 80-90%a Ω6 zsírsav, de a mákolajé is közel 80%, míg mondjuk egy bio tartásból származó kacsazsírban csak 15% van. 

 

 

És akkor maradjunk is az Ω3:6 témakörnél 

 

Tegyünk különbséget kedvtelési és profi sportoló között. Nem elsősorban a teljesítmény, sokkal inkább a kontroll oldaláról. Egy hobbi sportoló talán egy évben 1 alkalommal elmegy laborvizsgálatra, vagy azoknál a versenyeknél, ahol a nevezés orvosi (sportorvosi) igazoláshoz kötött (pl. Balaton-átúszás). Az ilyenkor szokásos vérvizsgálat megmutat bizonyos értékeket, de nem vizsgálja a hormonszinteket, valamint az Ω3, Ω6 arányt. Nos, ez nem baj, mi sem néztük meg a zsírsavak profilját Évivel a kísérletünk kezdetekor. Utólag ezt már bánom.

 

Honnan jön a zsírsav?

 

Évivel a kísérlet megkezdése előtt rengeteget egyeztettünk az Ω3, Ω6 megfelelő arányáról, ill. hogy milyen alapanyagokra helyezzük majd a hangsúlyt. Lenmag, lenmagolaj, perillaolaj (fekete csalán), csonthéjasok, avokádó szerepelt a legtöbb helyen. A mennyiségeket illetően nem találtunk információkat vagy legalábbis sportolói felhasználásra vonatkozóan nem.

 

Kezdetben a lenmagot nem törtem meg, csak egyben fogyasztottam. Később olvastam egy leírásban, hogy így az emésztés és hasznosulás szinte nulla, ezért elkezdtem őrölve fogyasztani.

                  
Felváltva használtam lenmagolajat, perillaolajat minden nap (5-10 ml között), valamint magvakat (tökmag, törökmogyoró, földimogyoró, mandula, dió, napraforgó stb.). A mennyiségre vonatkozóan megint csak nem találtam egyértelmű, sportolókra vonatkoztatott adatokat, így maradt a megérzés. 

             

      

Tapasztalat

 

A korábbi cikkben írtam, hogy az energiaszintemben 4 hónap után állt be változás. A drasztikus süllyedésből stagnálás, majd lassú emelkedés következett. Az olajoknak, csonthéjasoknak komoly hozzáadott értékük volt a változásban. Mindemellett rendkívül zavaró, hogy ahány szakkönyvet olvastam, ahány véleményt meghallgattam, az információk tökéletesen ellentmondtak egymásnak – tapasztalati és tudományos bizonyítékokat felsorolva. Most akkor kinek higgyek? 

 

A mérés

 

 

 

Haris Éva:

 

Nem sok labor végez zsírsavprofil mérést Európában (hazánkban egy sem), de a vérvétel megoldható otthon is és laborban is (amit aztán külföldön elemeznek, esetünkben Németországban).

 

Amit fontosnak tartottam az természetesen az Ω6 (AA) / Ω3 (EPA) arány.

 

Nézzük kicsit tudományosan a számokat:

 

A vérben lévő zsírsavak aránya nem fedi le 100%ig a sejtszintű folyamatokat, de más vizsgálatot nem ismerünk, ami számszerűsíti az arányokat. Az Ω6 zsírsavak közül a sejthártyába beépülő AA aránya fog szemben állni a gyulladáscsökkentő és semleges hatású hormonszerű anyagok képződésében elengedhetetlen szerepet játszó DHA, EPA és a DHGLA zsírsavakkal.

 

A DHA, a referencia érték alsó határa közelében van: az agy működéséhez elengedhetetlen, okozhat motiválatlanságot vagy rossz hangulatot és fásultságot és nagyban hozzájárul az arányok eltolódásához.

 

EPA, szintén az alsó referencia felé konvergál: gyulladáscsökkentő hatása ismert, amit ugye ebben az esetben nem képes megfelelő módon kifejteni. 

 

DHGLA a felső határhoz közelít: nem található élelmiszerekben, ennek arányát csupán a növényi Ω3 ALA és az Ω6 LA fogyasztásának alacsonyan tartásával és bőséges EPA fogyasztással tudjuk kedvezően befolyásolni. Ezt az értéket kicsit lejjebb kell vinnünk, hogy minél kevesebb AA keletkezzen belőle, de nagyon alacsony sem lehet, mert hasznos folyamatokat is szabályoz.

 

AA a felső határ közelében van, ő a rossz fiú. Ha csak napi kétszáz milligrammnál kevesebbet fogyasztunk ebből a vegyületből, már lényegesen csökken a szervezetben felhalmozódó gyulladáskeltő anyagok szintje. Azt gondolom, ez a szint folyamatosan csökkenhet a megfelelő odafigyelés mellett.

 

Sejt szinten nem vesz részt a hormonszerű anyagok képzésében az főleg növényekben megtalálható Ω3 zsírsav:

 

ALA, a referencia érték felső határa felé közelít: ez a zsírsav átalakítható EPA-vá és DHA -vá, bár az eljárás nem túl hatékony. Az ALA-t a test főként energiára használja, akkor a jobb energia ellátás lehet ennek köszönhető. A DHGLA szintet csökkenti, ami ugye nem jó, hiszen ő „jó” fiú.

 

Zsírsav rövidítések:

 

Ω3

       –     Alfa –Linolénsav (ALA)

       –     Eikozapentaénsav (EPA)

       –     Dokozahexénsav  (DHA)

Ω6

       –     Linolsav (LA)

       –     y-Linolénsav (GLA)

       –     Dihomo-γ-Linolénsav (DHGLA)

       –     Arachidonsav ARACHIDONSAV (AA)

 

 

Úgy gondolom, a laboreredményben szereplő számokat több nézőpontból érdemes megvizsgálni:

 

1. Lehetséges-e növényi alapon a megfelelő mennyiségű Ω3 bevitele? A válasz egyértelmű igen, tehát a kifogás, hogy növényi alapon nem jut a szervezet elegendő Ω3-hoz, mert gyenge a szervezeten belüli hasznosulás – a saját tapasztalatomat figyelembe véve -, nem állja meg a helyét.

 

2. Megfelelő-e az Ω3, Ω6 arány? A válasz egyértelmű nem, hiszen a Linolsav mennyisége jóval magasabb, mint a 781-1167-es referencia érték. Az arányokat tekintve jóval túlléptem az elfogadhatónak tartott 1:3, 1:4 Ω3, Ω6 arányt. Ezen változtatni kell!

 

3. A növényi alapú étkezésre való átállásnál vajon mennyi időre van szükség, hogy a korábbi – feltehetőleg nem túl jó arány – beálljon egy 15:1 – 4:1 érték közé? 

          

 

Új stratégia

                
Évivel az alábbi stratégiát állítottuk össze:

 

       –    A csonthéjasokat, belőlük készült krémeket átválogatjuk Ω3, Ω6 profil alapján. A csonthéjasok rengeteget segítettek a teljesítményem növelésében, de egyértelmű, hogy az arányokon, az összetételen változtatni kell.    

 

       –    A csonthéjasok mennyiségét 20g-ban maximalizáltuk naponta.

 

       –    Bővítjük az alkalmazott olajok körét (pl. repceolaj, echium olaj, kelbimbó, chia, dió, alga, algaolaj)

 

       –    Megemeljük az alga mennyiségét. Eddig is használtam (5-15g között naponta) spirulinát, de a következő időszakban több féle algát fogok fogyasztani.    

 

A következő zsírsav mérést 2020.december/2021.január környékére tervezzük. Izgalmas lesz!

 

 

Felhívás!

 

Cikksorozatunk célja, hogy a növényi alapú táplálkozás alkalmazhatóságát vizsgáljuk sportolói szemszögből. Valamennyi korábbi cikkünkben hangsúlyoztuk, hogy a leírt eredmények, tapasztalatok csak az én szervezetemben végbemenő folyamatokat tükrözik. Természetesen nem én vagyok az egyetlen sportoló, aki növényi alapon táplálkozik, viszont azon kevesek közé tartozom, akik írnak, beszélnek a tapasztaltakról.

        
Nagyon érdekelne, hogy – hússal vagy hús nélkül – milyen Ω3, Ω6 aránnyal rendelkeznek más sportolók. 

 

Tehát, írj nekünk a cikk alá kommentben, amennyiben:

 

       –    Rendszeresen mozogsz (bármilyen szinten)

 

       –    Tudatosan figyelsz a táplálkozásodra (hússal vagy hús nélkül) 

 

       –    Rendelkezel Ω3, Ω6 mérési eredményekkel (1 éven belüli)

 

       –    Volna kedved segíteni mások fejlődését

 

Fontos! Mindenki véleményét tiszteletben tartjuk, de a téma miatt kérjük, csak azok írjanak, akik konkrét mérési eredménnyel rendelkeznek. Érzésre én is jól vagyok, viszont a labor eltolódott értékeket mutatott, amely egyértelműen nem jó irány, így korrigálnunk kell. A tapasztalat és a megérzés rendkívül fontos, de ma már önmagában kevés. Szükség van a laboreredményekre is.

         
       

 

Akkor most hússal vagy hús nélkül?

                   
A magam részéről egyelőre maradok hús nélkül. Izgalmas a kísérlet és messze nincs vége. Ami 9 hónap után egyértelműen látszik, hogy a rendelkezésünkre álló információk – sportolókra vonatkoztatva – sok fehér foltot tartalmaznak. Ahogy Évi is többször megfogalmazta korábban, alapvetően nem a hússal van a probléma, hanem ami a húsba bekerül, s vele mi is elfogyasztjuk. Ugyanez érvényes a növényi alapú táplálkozásra. Sokkal jobb az a paradicsom, amely a napon érett meg, nem pedig az érést szabályozó Ethrel nevű vegyszer hatására egy hatalmas, ipari fóliasátorban. Akkor ne vegyek januárban paradicsomot a boltban? Igen, a magunk részéről nem javasoljuk…  

 

5 tipp, amit te is alkalmazhatsz – élj hússal vagy anélkül

                 

       –    Életmódváltásnál mindenképpen csináltass egy teljes vérképet. Konzultálj háziorvosoddal vagy keress egy hormon tanácsadót, aki segít összeállítani az ellenőrizendő hormonok listáját. Nézess Ω3, Ω6 szinteket is.

 

       –    Ismételd a méréseket legalább egy alkalommal évente.
A váltást megelőzően rendszeresen szedtem halolaj kiegészítőt, rendszeresen ettem halat és tengeri alapanyagokat, nem volt nap 5 bio tojás nélkül. Az első vérvétel eredményei (a kísérlet kezdeténél) mégsem mutattak minden téren megfelelő eredményeket. A mai stressz hatások miatt (légszennyezés, vegyi szennyezések, elektroszmog stb.) már elengedhetetlen a rendszeres ellenőrzés. Kontroll nélkül csak találgatni lehet, mert a kémiai és egyéb napi ingerek negatív hatásai nem befolyásolhatók megérzés alapján. Plusz ott van az egyéni anyagcsere, amivel igenis számolni kell.    

 

       –    Válassz olyan alapanyagokat, amelyeknél az Ω3/Ω6 arány minél közelebb van az 1:4, 1:3 értékhez. Pl. a napraforgó olajat cseréld le kókuszzsírra, olívaolajra. 

 

       –    Amennyiben vérvételt követően vagy biorezonanciás vizsgálatnál valahol gyulladásra utaló értékeket jeleznek, vedd számításba ezt a lehetőséget is és kérd szakember segítségét.

 

       –    A csonthéjasok jók, balgaság lenne elhagyni őket, azonban át kell gondolni a fogyasztott típusokat és azok mennyiségét.  

 

A cikksorozat előző részei sorrendben:

 

SENKI SEM MONDTA, HOGY KÖNNYŰ LESZ – vegánná válásom története erőnléti edzőként

LÉTEZIK SPORTOLÓ HÚS NÉLKÜL? – vegánná válásom története

7 KÉRDÉS, MELYET TISZTÁZNOD KELL MAGADBAN, MIELŐTT BELEVÁGSZ A NÖVÉNYI ALAPÚ ÉTKEZÉSBE

TISZTÁBAN VAGY VELE, HOGY MITŐL FÜGGSZ? – vegánná válásom története

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!

Vissza