NÉZZÜNK SZEMBE A TABUTÉMÁVAL: a járvány idején történő vitaminajánlás csak üzlet?

2020 március 28. Tóth Gábor

Vissza-visszatérő kérdéskör ez, amely bujkál a fejünkben: a beköszöntött fertőzés kapcsán egyre szaporodnak azok a hirdetések, amelyek étrend-kiegészítőket, speciális hatóanyagokat javasolnak, élükön a vitaminokkal. Az egyik tudós ajánlja ezeket, a másik totális butaságnak tartja, jelezve, hogy mindez csak kereskedelem és üzleti fogás. Járjuk körbe tüzetesebben!

 

A szkeptikusok leírják, hogy a vírussal való találkozás terén hatástalan bármilyen vitamin adása, inkább egyéb tényezők (genetika, szerencsés környezeti együttállások) játszanak szerepet. „Health-business”-ről van tehát szó, és az egészségből hasznot húzni kívánó vállalkozókról, vagy tényleges biokémiai segítségről?

 

Szakmai értelemben ma már vitathatatlan, hogy a fertőzések megelőzésében számos vitamin, ásványi anyag és speciális hatóanyag (fitonutriens) részt vesz. Ezek – a teljesség igénye nélkül – a következők: C-, D3-, E-, A- B-komlex vitaminok, a vas, a cink, a réz, a szelén, a mangán, a számtalan bioflavonoid, polifenol és antocián (színes növények, bogyósok, zöldségfélék, méhészeti termékek), szterinek, terpének, jótékony poliszacharidok (gyógygombák, béta-glükánok – melyekről ide kattintva olvashatsz bővebben), és a gyógynövényekben lévő, hihetetlen sok speciális vegyület, hatóanyag. Ma már nem több száz, sem több ezer, hanem több tízezer tanulmány ír e területről.

 

Sok esetben ismertek a pontos hatásmechanizmusok, dózisok az immunrendszeri támogatásra nézve. A vírusok elleni védelemben részt vállaló killer-mechanizmusok, fagocitózis (idegen anyagok bekebelezése) étrendi és életmódbeli összefüggései is tudottak, a modern korban kialakult „alvó immunitás” (a rákbetegségek számának ugrásszerű emelkedése), és a „minőségi éhezés” fogalmak jelenléte is elfogadott, elismert.

 

Immunológusok, orvosok, biokémikusok könyvtárnyi irodalmat írtak az immunsejtek érési folyamatáról, ezek bélflóra-összefüggéseiről (bélrendszeri immunitás), a bél és a tüdő közvetlen kapcsolatáról, és az életmentő T- és B-sejtek „kémiai látásának” táplálkozással való kapcsolatáról. (Az alakos elemek felületi feszültségét befolyásoló flavonoidok, Omega-3 zsírsavak, vérhígító hatású egyéb vegyületek, stb.). A tanulmányok jelzik, hogy különösen a vírusok és ráksejtek ellen ható limfociták igen érzékenyek az étrend zsírsav, cukor-, vitamin-, nyomelem- és fitonutriens-tartalmára és aminosav-összetételére, ezért ezeket a sejteket a szakma „az immunrendszer arisztokratáinak” nevezte el, igényességük miatt.

 

Egyebek mellett ők a szervezet precíz „immunmérnökei”, ők tervezik meg a belső mozgósítás részleteit, kulcsszerepet vállalnak a védelemben (killer mechanizmusok, ellenanyag termelés, stb). Mozgásuk, gyorsaságuk, pontosságuk, eredményességük függ az étrendünk minőségétől és vízfogyasztásunktól is, ez ma már nem titok. A limfociták tehát olyan gyorsreagálású erők, amelyek reakciósebessége, ellenanyag-termelésük hatékonysága (válaszadási sebesség) szokásainktól is nagymértékben függ a genetika és környezeti tényezők mellett. Egy virulensebb kórokozó esetében az időtényezőn sok múlhat.

 

Fontos elvek:

 

A vitaminok, nyomelemek és fitonutriensek nem akkor segítenek igazán, amikor a vírus már bejutott a szervezetbe, hanem hetekkel-hónapokkal előtte erősítik és szabályozzák az immunrendszert (minimum 14-21 nap szükséges), így készenlétben áll a belső „katonaság” a betolakodók fogadására (teljes immunkészültség, felkészített, éber immunrendszer).

 Szakemberek felhívják a figyelmet: ha a koronavírus egy olyan szervezetet ér, amely épp egy másik vírussal (influenza, stb.), baktériummal, belső parazitával, rossz bélflórával, számtalan idegen anyaggal küzd, jóval nagyobb az esélye a traumának. A megelőző immunvédelem célja tehát az egyéb tényezők legyőzése, kiiktatása, így egy esetleges új fertőzés megerősödött szervezetet ér. Ez akár életmentő is lehet, és nem megspórolható.

 

➡ Előfordulhat, hogy egyesek a most kialakult helyzetben ajánlanak olyan készítményeket, amelyek hatástalanok, ezért mindennek olvassunk utána. Ha egy készítménynek van évszázados tapasztalata és komoly, széleskörű szakirodalma, alkalmazhatjuk. Ugyanakkor nem elég egyetlen állítás, legalább 3-5 különböző és független szakirodalom (klinikai ajánlás) szükséges. Az információk terén érdemes a fókuszpontokat látni: melyek a kifejezetten immunszabályozó vegyületek és készítmények, és melyek nem azok. (Nem áll távol tőlem, hogy felhívjam a figyelmet az interneten szabadon elérhető és egy-két óra alatt átfutható EU rendeletre, ahol az egészségre vonatkozó állítások táblázatban megtalálhatók, bátran beleolvashatunk: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX%3A32012R0432)

 

➡ Igen sok orvossal beszéltem magam is, akik ezekre az összefüggésekre hívják fel a figyelmet. Nem tagadható le, hogy az immunvédelem konkrét étrendi összefüggéseket mutat. Ez a kapcsolat tehát adott és tudományosan igazolt. Úgy gondolom, nem állja meg a helyét az a lakonikus egyszerűséggel megfogalmazott gondolat, hogy „a vitaminok teljesen hatástalanok a koronavírus idején.”

 

Magam is két nagyobb lélegzetvételű, részletekbe menő cikkben fogalmaztam meg a konkrét szakmai összefüggéseket, amelyek az Ételem.hu oldalon olvashatók (az első rész ide kattintva, a második rész pedig ide klikkelve érhető el.)

AZ IMMUNRENDSZER HÁROM VÉDELMI VONALA – immunerősítés étkezéssel fiatal korban

A soron következő kérdés: mit használjak, mikor, hogyan és mennyit? Hogyan társítsam, melyik hatóanyagot melyikkel, esetleg lehet-e mindent együtt bevenni? Egy héten hányszor, mikor hagyjam abba, és egy készítményt használhatok-e hónapokig és mely szerves kötések a jobbak? Ehhez hasonló cizellált kérdések merülnek fel, jogosan. Egy cikk terjedelme nem ad lehetőséget arra, hogy mindezeket leírjuk, azonban néhány főbb tanácsot érdemes nyomatékosítani:

 

1⃣ Az étkezés kulcsfontosságú marad: tartsunk húsmentes napokat, a hozzáadott cukrot és zsírokat kerüljük, együnk minél több nyers növényt, salátafélét, igyunk zöldségleveket (cékla, sárgarépa, vegyes zöldséglé), bontsunk fel házi paradicsomlevet (ne álljon a szekrény tetején, itt az idő, hogy elfogyasszuk), harapjunk nagyot egy pritamin- vagy kápiapaprikába, esetleg káposztalevélbe. Igen, kérem, lépjünk ki az étkezési komfortzónánkból (is), vágjunk bele valami újba: a szervezetünk meghálálja. Egy-egy étrendi kiegészítő jobban hasznosul, ha mellé egy változatos, egészségtudatos étkezés társul (zabpehely, köles, hajdina, chiamag, mák, dió, mandula, csicseri, vöröslencse, áfonya, szeder, stb). Lepjük meg magunkat új hatóanyagokkal, de az élelmiszerekből. Olyan sok szép és nem túl drága egészséges növényünk van: káposztafélék, cékla, sütőtök, hagymafélék – éljünk velük gyakrabban és nagyobb mennyiségben.

2⃣ Nem minden készítmény használ ugyanúgy minden embernek. Egy egyes szervezetek különböznek: van, akinek a nyomelemek segítenek jobban (ebben van hiányuk), másoknak a színanyag-szuperkoncentrátumok (mert nem esznek elég színes növényt), vagy a gyógygombák és gyógynövények (mivel legyengült az immunrendszerük, sok az oxidatív folyamat a sok munka, vagy éjszakázás miatt). Senki nem tudja megmondani, kinek mi használ a legjobban, ez egyéni kísérletek eredménye. Egy biztos: a készítmények hatóanyagainak jelentős része hasznos és igazolt, kérdés, az egyes szervezetnek hol van hiányállapota.

 

3⃣ Nem szükséges túl sok étrend-kiegészítő készítményt együtt, egyidőben használni, inkább egymást követő időben, rotációban. Ha 30-60 napig használtuk az egyiket, ne vegyünk újat belőle, hanem egy másik hatóanyagot próbáljunk, majd 30 nap múlva visszatérhetünk hozzá. Ugyanakkor két-három egymást kiegészítő termék nagyon jó egymás mellett és az egyik termék erősítheti a vele együtt használt másik készítmény hatásait (szinergencia). Itt is találjuk meg az egyensúlyt.

 

4⃣ Figyeljünk a termék forgalmazójának ajánlásaira, vagy kérdezzünk bátran: egyik készítményt étkezés előtt, másikat utána kell használni, és az adagokat ne lépjük túl. Ne feledjük: gyakran nem a mennyiség növelése fog hatni, hanem a rendszeres napi kis mennyiségű bevitel (a felesleg úgyis távozni fog és csak pénzkidobás). Egy-egy nap tarthatunk „töltést vagy lökésterápiát”, azaz megnöveljük a C- vagy D3-vitamin adagot, jót fog tenni, de általánosan a kisebb dózisok jobbak.

 

5⃣ Rendszeres-rendszertelen szedési mód: a gyógyszerekkel ellentétben a vitaminok, nyomelemek, étrend-kiegészítők jobban hasznosulnak, ha nem azonos napon (vagy nem minden nap) és időben vesszük be őket. A meglepetés e téren is előnyös és javítja a felszívódást. Az azonos időben bevett nagy dózisú vitaminokkal szemben egyfajta rezisztencia alakul ki, míg egy másik időpontban a szervezet felszívja.

 

Az egészségtudatos, változatos, növényi bázisú étrend és az okosan alkalmazott étrend-kiegészítők átlag feletti életminőséget adnak testünknek. Ha ehhez társítjuk a tudatos légzést, a megfelelő alvást, a napfényterápiát, a higiéniát, a hitet, a pozitivitást és időnként egy csipetnyi humort, bizony sokat segíthet a mindennapokban. A karantén alkalmazkodást, más gondolkodást, más életvitelt kíván tőlünk, és ha ezt megtesszük, testileg-lelkileg fittebbek lehetünk.

 

Jó egészséget kívánok mindenkinek!

 

RETTEGÉS HELYETT: IMMUNERŐSÍTÉS FIATAL KORBAN- tudatos étrenddel

 

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!


Vissza