AZ IMMUNRENDSZER HÁROM VÉDELMI VONALA – immunerősítés étkezéssel fiatal korban

2020 március 11. Tóth Gábor

Az immunrendszer és a táplálkozás kapcsolata szakmai szemmel – kétrészes cikksorozatában ezt járja körbe Tóth Gábor Bio Gabi. A cikket korábban egy gyermekorvosok számára szolgáló szakmai lapban jelentették meg. Az első részben a belső antioxidáns mechanizmusokkal és azok katalizátoraival foglalkoztunk, illetve érintettük a C-vitamin kérdéskörét. A mostani részben pedig folytatjuk szakmai barangolásunkat ebben az izgalmas mikrovilágban. 

 

Az emberi immunrendszer egy rendkívül intelligens, védelmi stratégiák egész sorát felvonultató, többszintű, gyors, pontos és határozott fellépésű „katonai bázis”, melyben mono- és multifunkciós egységek, feedback (visszacsatoló) mechanizmusok, és állandó belsőmonitoring rendszerek vannak jelen egyidejűleg.

 

Az étrend szerepét jól mutatja, hogy a béltraktus nemcsak a táplálék lebontásában és felszívásában játszik nagy szerepet, hanem a szervezet védelmében is. A test összes immunglobulin-termelő sejtjének 70-80%-a a bélnyálkahártyában helyezkedik el.

 

Sokszor nem is gondolnánk, milyen egymással összefüggő bonyolult folyamatsoroknak köszönhetjük egészségünket, és egy vagy néhány mikroelem, vitamin, esszenciális vegyület hiánya milyen láncreakciókat indukál a sejten belül, vagy azon kívül.

 

Védelmi vonalak

 

A teljes immunvédelem első vonalai az ún intracelluláris antioxidánsok, amelyek kiemelten az enzimatikus védekezésben kapnak szerepet.

 

A második védelmi vonal célja az első vonalban jelzett enzimatikus mechanizmusok kiegészítése. Ide tartoznak például az extracelluláris (sejten kívüli) tér védelmét biztosító albuminok, a transzferrin, a réztartalmú glikoproteinek (ceruloplazmin) és más fémkötő fehérjék, a hemopexin, és a SOD (szuperoxid-dizmutáz), valamint a glutation peroxidáz extracelluláris formái. Szintén kiemelendő a bilirubin, a húgysav, valamint a a C-vitamin.

 

A fémkötő fehérjék kapcsán érdemes megerősíteni az ásványi anyag és nyomelem-bevitel jelentőségét, amely nemcsak az első, hanem a második immunrendszeri protektív (védelmi) vonal kulcsterülete is egyben, különös tekintettel a cink, réz, mangán- és vasbevitelre (redox-egyensúly fenntartók). Ezen felül a szelén, mint önálló protektív anyag fémes és nem fémes folyamatokban is képes részt vállalni.

 

Csapatszellem és szinergencia

 

A második védelmi vonal részei az ún. membrán-antioxidánsok (lipoprotein-antioxidánsok). Ide tartozik a béta-karotin, amely például a sárgarépában a luteinnel együtt szinergens (egymást erősítő) hatást mutat. A céklában, spenótlevélben is jelen van.

 

Fontos, hogy az antioxidánsok „csapatban dolgoznak”, az egyik hasznosulása függ a másik vegyülettől (megfigyelhető ez például a bélflórán belül is, a „cross-talk” jelenség kapcsán, ahol az egymás mellett kolonizálódó törzsek egymással érzékeny egyensúlyt alakítanak ki, kiegészítik egymás funkcionalitását, egyben a mucosa-gát sejtjeivel is kontaktusban vannak, így a szükségletnek megfelelő vegyületeket „gyártják le” a szervezet számára.)

 

A béta karotinnal (később retinollal) szinergenciában (együtt hatva) dolgoznak a tokoferolok. Fiataloknál a zsíremésztés zavarai esetében kell A-vitamin szükséglet növekedésével számolni, ugyanakkor a retinol szupplementáció (kiegészítés) nem javasolt kiegészítők formájában, inkább a sárga, és piros húsú gyümölcsök és zöldségfélék, valamint a zöld levelek adása hasznos.

 

Bioflavonoidok adásával szintén hatékonyabbá tehető a karotinok hasznosulása, például rezveratrol (vörösszőlő héj, mag őrleménye), és piknogenol (kiegészítő) adása mellett segítheti fiatal korban a pattanások, kelések, akné kezelését (külsőleg is). A többszörösen telítetlen zsírsavak, illetve olajban sütés csökkenti a karotinok és retinol hatékonyságát, egyben növeli a szükségleteket (E-vitamin igényt is).

 

Szintén membránantioxidánsok a már említett tokoferolok (E-vitamin), valamint az ubikinon (koenzim Q10), melyek a lipid-peroxidációt blokkoló hatásukkal emelkednek ki. Kiemelten a sokak által nem preferált szójatermékekben, szójaolajban találhatók, természetesen a nem génmódosított formák a hasznosak (szójaolaj adása fiataloknak is javasolt lehet, heti 1-2 alkalommal, a szakma külön kiemeli ennek értékét, felnőtt és idősebb korban is.) A koenzim Q10 együtt dolgozik az E-vitaminnal, védi a fehérjéket és a DNS-t az oxidatív stresszekkel szemben, emellett regenerálja a szabad-gyök állapotba került tokoferolt.

A minőségi táplálkozás szerepe – az antioxidánsok „kimeríthetetlen” tárházai

 

Hihetetlen széles a külső antioxidánsok skálája, és ilyenkor láthatjuk, hogy a modern „ipari élelmiszerek” világában milyen nagy szükség van a változatos, tudatos étkezésre. A fiatalokat érő sokoldalú hatások ma már szinte „megkövetelik”, hogy olyan vegyületeket is kapjon a szervezetük, ami egy „átlagos” ételben nincs meg, különösen a „junk food”-okban. A szakma valószínűsíti, hogy számos antioxidáns vegyület tudatos bejuttatásával (akár élelmiszer-mátrix kíséretében, akár szupplementációval) sokat tehetünk a gyermekek és fiatalok immunrendszerének védelméért, megóvásáért.

 

Fontos szempont, hogy nem mindig egy-egy anyag túlhangsúlyozása a cél, hanem a szinergencia jelensége, vagyis például a C-vitamin mellett az E-, A- és D-vitamin, a vas mellett a szelén, cink, réz és mangán, a vitaminok mellett a polifenolok, stb. Együtt mindig „többre megyünk”, mint csupán egy-egy vegyület bevitelével. Vélhetően az élelmiszer-mátrixnak is van szerepe, a felszívódás és antioxidáns hatás terén.

 

Milyen speciális vegyületekről is van szó? A nyers zöldségfélékben, és a bogyósok héjában, gyümölcshúsában, valamint a citrus- és bogyós termések magjában lévő flavonok, antociánok, OPC-ék (oligomer proantocianidinek, pl. szőlőmagban) kiemelt vitaminszerű hatással bírnak, másodlagos vitaminként viselkednek (P-vitaminok).

 

Az extracelluláris, scavenger vegyületek tárháza szinte kimeríthetetlen: az előbb említettek mellett a likopin (lipoprotein-antioxidáns), a fenolok, kinolok, poliének, a kvercetin és miricetin, valamint az aminosavak között a cisztein és metionin fontosak. (Antioxidáns aminosavként tartják számon az arginint és a glutaminsavat is.)

 

Kiemelt jelentőségű az alfa-liponsav, amelyet a szakma újabban ismét említ, számos kutatási program alapjává vált, mint esszenciális anyag és antioxidáns. Nagy szerepet tulajdonítanak neki az inzulin-egyensúly kialakításában is. Forrása a máj, illetve a sütőélesztő, sörélesztőpehely.

 

A régi falusi és az újabb reformtáplálkozásban is nagy szerepe volt, illetve van az élesztőkrémeknek, „hamis májasoknak”, melyek élesztővel, darált dióval vagy más maggal, szójaolajjal, szója- vagy zabpehelyliszttel, hagymával, friss petrezselyemmel, fűszerekkel készülnek, kifejezetten gyermek-fiatal táplálás céljából. A krémet felfőzik, így az élesztők elpusztulnak, de az értékes anyagok jelentős része a termékben marad (sörélesztő esetében nem szükséges a hőkezelés, mert eleve inaktív forma). Az élesztőtől sokan ma idegenkednek már, de nem ismerünk ennél komplexebb, nagyobb értékű élelmiszert, szinte „superfood”-nak is hívhatnánk modern kifejezéssel és árfekvése jóval kisebb, mint az algáknak vagy más, távolról érkező anyagoknak.

 

A fenolos vegyületek, poliolok, flavonok, lignánok, terpének, K-vitamin szintén kiemelkedő jelentőségű gyökfogók.

 

Harmadik frontvonal

 

Érdemes végül jelezni, hogy létezik egy harmadik védvonala is a szervezetnek, amelyek a másodlagos gyököktől védenek és a károsodott molekulák eliminációjában vesznek részt, annak érdekében, hogy az egyensúly a sejtben és az extracelluláris térben hamar helyreálljon. DNS szinten ide tartoznak az endo- és exonukleázok, polimerázok, peptidázok, oxidált lipidek tekintetében például a foszfolipázok.

 

Összegzés

 

Szakmai összegzésként elmondható, hogy az élelmiszerek révén mind a bélflórát tudjuk stabilizálni (szakmai értelemben: kompetitív gátlással, prebiotikus étrenddel, amely szubsztrátot, szelektív táptalajt jelent a jótékony lakto- és bifido-kolóniák számára), mind a sejten belüli, a membrán és sejten kívüli régióban is hatékony protekciót tudunk végrehajtani, tudatos étkezési modellekkel, valamint  kiegészítőkkel (akár rotációs rendszer szerint, nem minden nap, a rezisztencia-feedback hatás miatt)

 

Gyakorlati konzekvenciák

 

Nos, mit is jelentenek ezek a szakmai ismeretek a mindennapokban? Nyilván nem várhatjuk egy hétköznapi embertől, hogy értsen a belső, külső és membrán-antioxidánsok szakmai területéhez és értsék a szabad gyökök reakcióit.

 

Amit azonban érdemes ebből „hazavinni”: a nyers gyümölcsök, bogyósok adása előnyös, már fiatal kortól kezdve, az aprómagvas termések (szeder, ribiszke, áfonya, homoktövis, stb.) levét, magmentes, pektinben is gazdag húsát is ajánlhatjuk. Javasoltak az aszalványok is: vörösáfonya, aszalt szilva.

A paradicsom likopintartalma, az édes-nemes pirospaprika és a kápia, pritamin adása is fontos lehet. A cékla, sárgarépa, sütőtök, fehér édeskáposztával, savanyított káposztával szinergens hatásokat mutat (ecet helyett egyre inkább friss citromlével készítve) A fehérrépa, zeller és karalábé elsődleges antioxidánsokat hordoz.

 

A színes húsú növényekhez tökmagolajat, szőlőmagolajat, lenmagolajat, kendermagolajat vagy petrezselyemolajat tehetünk, az olajok szélesebb skáláját alkalmazhatjuk. E termékekben a flavonok széles skálája található.

 

A vöröslencse, csicseri, vörösbab, kukorica (karotin és zeaxantin forrás), a fokhagyma, snidling, torma és retek mind értékes polifenolokat tartalmaz, étkezzünk tehát változatosan! A rohanó élettempó miatt kialakult egyoldalúság hosszabb távon csökkentheti az immunrendszeri mechanizmusok hatékonyságát is.

 

A zöldturmixok a klorofill és a nyomelemek hatását egyesítik, egyedül az oxalátokra kell figyelni, vesekő-hajlam esetén (ez igaz a homoktövis-termékeknél is).

 

A citrusmagvak kivonatai, a vörösszőlőmag és homoktövismag értékes vegyületei, a lékoncentrátumok, a gránátalma és a goji bogyó szintén beilleszthetők a protektív diétába, egy-egy nap.

 

A pecsétviasz- és más gyógygomba készítmények, a hazai méhészeti termékek (propolisz, méhpempő) szintén javasoltak, időnkénti „lökésterápia” jelleggel, bár a kifejezetten gyógyhatású termékek 12 éves kor felett adhatók, feltételekkel.

 

Természetesen egyszerre nem alkalmazunk 2-4 kiegészítő terméknél többet, inkább 3-6 hetes terminusokban gondolkodva, rotációban javasolhatunk speciális hatóanyagokat, egyénre szabott módon, figyelembe véve az allergiákat és intoleranciákat.

 

Ilyen értelemben, tudatos, ésszerű párosításokkal sokat tehetünk gyermekeink és önmagunk egészségének védelmében.

 

RETTEGÉS HELYETT: IMMUNERŐSÍTÉS FIATAL KORBAN- tudatos étrenddel

 

Források:

                   

Barna M. (szerk.): Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank, ZOO-VITA Kft, Bp, 2000.

Bálint M.: Molekuláris biológia I.-III. Műszaki kiadó (2000,2002)

Bíró Gy.-Lindner K.: Tápanyagtáblázat, Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, 1995.

Maródi L. (szerk.): Gyermekgyógyászat. Medicina Könyvkiadó Rt., Bp., 2002. 

Lehninger et al.: Principles of Biochemistry 4th ed (2005); W.H. Freeman

Élelmiszertudományi szemináriumok (1995-2000). Budapesti Corvinus Egyetem

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!


Vissza