RETTEGÉS HELYETT: IMMUNERŐSÍTÉS FIATAL KORBAN- tudatos étrenddel

2020 február 29. Tóth Gábor

A média és a vásárlók a koronavírus lázában égnek. Mi itt az Ételemnél a gyakorlati megoldásokban hiszünk! EZEN a linken ingyenesen letöltheted Bio Gabi e-könyvét Hogyan védjük egészségünket világjárványok idején címmel. Most pedig megosztjuk veletek Tóth Gábor egyik két részes írását, amelyet korábban jelentetett meg egy gyermekorvosok számára szolgáló szakmai lapban. Igyekeztünk a szakmai anyagot közérthetővé tenni, de meghagyni a tudományos kereteket. Fogadjátok szeretettel az első részt!

                      

Nem kis kihívás elé állítja az élelmiszerkutatót, ha az immunrendszer élelmiszer-tudományi, étrendi megközelítéséről, összefüggéseiről kell publikálnia. Egyszerre könnyű és nehéz feladat. Könnyű, mert ma már sok irodalom alátámasztja az egyes élelmiszeralkotók, természetes vegyületek hasznos, vagy éppen előnytelen tulajdonságait. Egyben nehéz, mert a mai napig nincs olyan kísérleti modell, ami alapján egy adott élelmiszer-mátrixban egymás mellett jelen lévő több tíz vagy több száz értékes hatóanyag – akár additív (összeadódó), akár szinergens (egymást erősítő) – eredő (együttes) hatását egyértelműen leírjuk, hozzátéve az emberi szervezetek közötti különbségeket.

 

Ugyanakkor igen nagy a merítés, mert ma lépten-nyomon „immunerősítő, antioxidáns” szavakkal találkozhatunk. A szakma persze óvatosabban bánik e kifejezésekkel, mégis vannak adatok, irányok, ajánlások, megfigyelések a területen, és ez jó hír.

 

E cikk keretein belül a belső antioxidáns mechanizmusok étrendi összefüggései kerülnek fókuszpontba (elméletben és gyakorlatban), különös tekintettel a fiatal célcsoportokra. A kétrészes sorozat első része elméletibb, de hasznos ismeretanyagot hordoz, amit talán máshol ritkábban találunk meg. A második rész számos konkrét példán keresztül szemlélteti a tanulságokat.

 

Az immunvédelem bástyái – a belső antioxidánsok és a táplálkozás

                         

Ismert, hogy az anyatejes táplálás pozitívan, a két éves kor alatti súlyos vírusos és bakteriális fertőzések negatívan hatnak a későbbi életszakaszban is az immunrendszer – ezen belül kiemelten a hasznos bélflóra –, illetve a légzőrendszer működésére.

 

Az étrend révén támogathatjuk az ún. belső antioxidáns rendszerek működését, hatékonyabbá téve azokat, ezen felül az ún. membrán antioxidánsokat és a külső antioxidánsokat is bejuttatjuk a szervezetbe. Emellett, tudatosan figyelünk a jótékony bélbaktériumok rendszeres pótlására, különös tekintettel infekciók (fertőzések) közben és után, illetve erősebb fizikai és lelki megterheléskor.

 

A fiatal szervezet folyamatos növekedésben, változásban, „érésben” van, illetve a fokozott lelki, szellemi és testi megterhelés komoly igényeket támaszt, így kiemelt szerep jut a jelzett védelmi mechanizmusoknak.

 

A szervezetben az egyik legkomolyabb veszélyt a hidroxil-gyökök jelentik, amelyek a képződő hidrogén-peroxidból vas (II) ionok jelenlétében keletkeznek. Mivel e gyökök ellen közvetlen enzimes védekezés nem lehetséges a szervezetben (lévén, reakcióidejük hihetetlenül gyors, nanosecundum nagyságrendű), így a hidroxil-gyök prekurzorát a hidrogén-peroxidot kell blokkolni, illetve eliminálni. A belső antioxidáns rendszerek főként ezt tűzik ki célul.1

 

A belső (intracelluláris) antioxidáns mechanizmusok egyik fő képviselője a szelén-dependens (szelénfüggő) glutation-peroxidáz enzim, amely főként a környezeti és étrendi okokra visszavezethető oxidatív gyököktől (elsősorban az említett peroxidoktól) véd. A citoszolban és a mitokondriumban található oxidoreduktáz biokatalizátor, amely NADH2 vagy NADPH2 kofaktorral működik.1  Szelén hiányában e rendszer hatékonysága romlik, és a korai életszakaszban nagyobb eséllyel alakulhatnak ki infekciók (pl. influenza, herpes, övsömör), felnőttkorban egyes rákbetegségek, pajzsmirigy-betegségek, makuladegeneráció, szürke hályog, valamint szív- és érrendszeri betegségek (szívizomgyulladás, stroke, magas vérzsírszint). A szelén egyúttal kiemelten részt vesz a férfi ivarszervek működésének fenntartásában.2 A Kárpát-Pannon régióban – a talajadottságokból adódóan – szelénhiány jellemző, így elsődleges lehet a gyermek- és ifjúkori szelénpótlás, napi 50-80 mikrogramm mennyiségben. A korszerű étrendi kiegészítők szelénnel dúsított élesztők formájában szerves szelént tartalmaznak.

 

Az élelmiszerek között szelénforrásként említhetők a teljes kiőrlésű gabonák, a brokkoli, a zab, a barnarizs vagy a sörélesztő. E-vitamin bevitelével (pl. olajos magvak, búzacsíra) a működési hatékonysága javul. A szelén igény 7-10 éves korig napi 80-140, 11-18 év között 140-180 mikrogramm. Különösen serdülő fiúk esetében fontos a szupplementáció (kiegészítés). A túladagolást el kell ugyanakkor kerülni (gyerekeknél és fiataloknál napi 200 mikrogramm felett) a feltételezett toxikus mellékhatások miatt.2,3

Egy másik belső antioxidáns-rendszer, a kataláz középponti eleme a vas, amely a hemoglobin és mioglobin képződés, illetve a növekedési folyamatok mellett az ellenállóképesség fenntartásában is szerepet kap. Az akut baktériumfertőzés időszakát kivéve a vasbevitel elsőrendű feladat, különös tekintettel serdülőkorú lányok esetében.

 

Értékes vasforrások – a növényi alapú élelmiszerek között – dió (a fitátok csökkentik a vasfelszívódás hatékonyságát, előzetes áztatással ez javítható), mandula, a mák, a zabpehely, a lencse és vöröslencse, valamint a csipkebogyó-, feketeribiszke- feketeszeder-, áfonya és homoktövis alapú termékek (lékoncentrátumok, szuperlekvárok). A napi vasszükséglet fiatal fiúknál 10-12 mg, lányoknál 15 mg.2,3

 

A C-vitamin és a bioflavonoidok támogatják a vasfelszívódást, így a dióféléket színes bogyós gyümölcsökkel ajánljuk, és érdemes a fehérjedús (különösen állati fehérjékben gazdag) ételek mellé savanyított káposztát enni, vagy ételecet helyett frissen facsart citromlével és sok petrezselyemzölddel, lilahagymával, fokhagymával készített, ízletes, salátaönteteket készíteni.

 

Egyes irodalmak szerint a táplálékokban (például a gyümölcsökben) redukált és oxidált formában egyidejűleg van jelen a C-vitamin, míg az étrendi kiegészítőkben, tablettákban csak redukált formájú C-vitamin található. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a vasfelszívódást a természetes C-vitamin tartalmú gyümölcsök és zöldségfélék (illetve ezekből készített koncentrátumok, aszalványok, stb.) jobban segítik, míg a szintetikus C-vitamin kapszulák kevésbé hasznosak ilyen téren. A szakemberek emiatt „éles különbségtételét” ajánlják a természetes és mesterséges C-vitamin tartalmú készítmények között!4

 

Az aszalt gyümölcsökben a vas és természetes C-vitamin is megtalálható (szárításkor a C-vitamin jellemzően nem bomlik le), emellett a szintén szinergens (vitaminfelszívódást segítő) hatású bioflavonoidok, mint vitaminszerű vegyületek (P-vitaminok). A vas beépülését a hemoglobinba a réz teszi lehetővé, ezért a következőkben kerülő rézbevitel is elsődleges.

 

A harmadik fő belső antioxidáns rendszer a szuperoxid-dimutáz (SOD), mely cink- réz- és mangánfüggő mechanizmus. A mitokondriumokban és a mikroszómákban folyamatosan keletkező szuperoxid anionok semlegesítésére „szakosodtak”. Az ember (illetve a főemlősök) citoszoljában réz-cink-SOD és mangán-SOD aktivitás is detektálható.1

 

Cinkforrásként tartják számon a búzacsírát, hüvelyeseket, sörélesztőt. Sportoló fiatalok számára cinkpótlást szoktak javasolni, amely egyben az inzulin termelését, valamint a vér sav-bázis egyensúlyát is támogatja. Ilyen esetekben réz és A-vitamin pótlás is egyidejűleg ajánlott. Napi szükséglete 7-10 mg.

 

Réztartalmú ételeink: a teljes őrlésű gabonák, szárazbab és szárazborsó, szilva (lekvár). Napi szükséglete: 0,8-1,2 mg.

 

A mangánforrások közé tartoznak a zöld levelű főzelékfélék, dió, mogyoró, mandula, fehérrépa, borsófélék. A mangán szintén a C-vitaminnal együtt dolgozik, emellett a B1 vitamin beépülését segíti. Napi szükséglete: 2,5-4 mg.2,3

 

Utószó az 1. részhez: 

 

A fiatal szervezet több fronton is kihívás előtt áll: részben a mindennapi külső és belső stresszorokat (tényezőket) kell semlegesítenie, részben a fejlődéssel, növekedéssel, hormonális átalakulással járó helyzethez is alkalmazkodnia kell. Ennek érdekében a belső antioxidáns-rendszerek hatékonyságának növelése elsőrendű feladat. Az intracelluláris enzimek szelén-, a vas-, a cink-,  réz- és mangán-dependensek (-függők), így e mikro és makroelemek tudatos étrendi bevitele javasolt, már gyermek és fiatal korban.

 

A cikk hamarosan olvasható 2. részében folytatni fogjuk szakmai barangolásunkat ebben az izgalmas mikrovilágban! Tartsatok velünk. 

           

Felhasznált irodalom:

  1. Bálint M.: Molekuláris biológia I.-III. Műszaki kiadó, 2000, 2002
  2. Bíró Gy.-Lindner K.: Tápanyagtáblázat, Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, 1995.
  3. Kürti G.: Vitamin ABC, Puedlo Kiadó, 2004.
  4. Pais I: A szelén és az antioxidánsok, Természet Világa 1997/9, 422-423.

 

RÉMHÍREK A GABONÁRÓL: IGAZ VAGY SEM? – ÍME A LELEPLEZÉS!

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!

Vissza