KORONAVÍRUS: MI SZÜKSÉGES EGY VILÁGJÁRVÁNYHOZ?

2020 január 31. Tóth Gábor

Az influenzavírusok egy része csak állatokra (pl. madárinfluenza), mások az emberre is veszélyt jelentenek. Az emberre veszélyes újabb mutációk kialakulása csak idő kérdése. Az új koronavírus ennek szemléletes példája, azaz egy olyan újabb járványról van szó, amely emberről emberre terjed és – a madárinfluenzához hasonlóan – nagy eséllyel köze van az állatvilághoz, illetve Délkelet-Ázsiához: ez a koronavírus.

 

Ezekből adódóan, érdemes körbejárni azt a kérdést: milyen feltételei lehetnek egy, az emberiségre is veszélyt jelentő világjárványnak.

                                               

Újra letelt a 15 év

 

Az egész világra kiterjedő emberi járványok (pandémiák) egyfajta periodicitást mutatnak bolygónkon, különösen az utóbbi másfél évszázadban. Ebből adódóan – egyes szakemberek szerint – a járványmentes időszak hosszából némileg becsülni lehet a következő nagyobb megbetegedési hullám várható idejét. Az elmúlt évszázadot nézve, a leghosszabb járványmentes időszak 1918 és 1945 között volt globális tekintetben, ami 37 éves időintervallumot jelent. A XX. század utolsó nagy világjárványa 1968-ban volt, így nem véletlen a 2005 utáni járványos időszak sem, a periodikusság elve szerint (becsülhető volt a világjárványos időszak). Nagyobb influenzajárványokra egyébként mintegy 15 évenként lehet számítani, mivel ez az az időintervallum, amikor a korábbi fertőződések elleni antitestek a lakosság jelentős részében nincsenek meg kellő titerben. (Természetesen a járványokban nem az időtényező önmagában, hanem számos egyéb faktor is meghatározó, pl. állattartás módja, orvosi ellátás stb.)

 

Ennek megfelelően a 2005-ös járványok után a következő dátum a 2020, azaz napjaink. A tendenciákat alapul véve tehát a 2020-as években érkezik egy vagy több újabb – az állatvilágot és az embert is érintő – pandémia a világukba, aminek jelenleg szemtanúi is lehetünk.

 

A madárinfluenza egy jó példa a szemléltetésre. A madárinfluenza vírusa emberre különösebben nem jelent veszélyt, hanem döntően a vírusra fogékony vadmadár- és házi baromfiállományokban okozhat nagy károkat. Mivel az emberek csak extrém esetben betegszenek meg madárinfluenza vírusától, és a vírus e válfaját nem terjesztik, így az emberek tömeges immunizásálása nem jön szóba.

 

Amikor a vírusok találkoznak

 

A madárinfluenza közvetve akkor válik közegészségügyi problémává, amikor a szinte kizárólag madarakat és szárnyasokat fertőző vírus olyan módon kerül kapcsolatba emberi influenzavírussal, hogy a genetikai anyag kicserélődés új, emberről emberre terjedő járványt okozó influenzavírus létrejöttét eredményezi. Az új vírus ellen a „szokásos” influenza megelőzésére szolgáló ellenanyagok nem hatásosak. A H5N1 madárinfluenza vírus tekintetében emberről emberre terjedő pandémiás járványt okozó vírustörzs akkor alakulhat ki, ha a H5N1 vírus az ember hagyományos, szezonális influenzáját előidéző H1 és H3 törzsekből vesz át géneket vagy génszakaszokat.  Ennek esélye természetesen fennáll, sőt bekövetkezte – egyesek szerint – csak idő kérdése. (Természetesen a pandémia bekövetkezése a megelőző, az esetleges járvány lefolyása pedig a védekező intézkedésektől nagyban függ.)

 

Ez a párhuzam a koronavírusoknál is megfigyelhető. A koronavírusok madarakat és emlősöket fertőznek meg. Számos válfajuk általánosan előfordulnak körülöttünk, azonban itt is időzített bombák ketyegnek. A korábbi SARS-járványt macskákkal és nyestekkel hozták összefüggésbe, a jelenlegi igen fertőző forma vektorai kígyók, denevérek vagy vadmadarak lehettek, de nem kizárt egyes emlősfajok szerepe is. Kifejezetten zoonozis-os (állatról emberre terjedő) vírusról beszélünk, amelyek az influenzavírusok kialakulásának mechanizmusával mutatnak párhuzamokat (új mutációk kialakulása).

 

Amikor a költözőmadarak találkoznak

 

Az új emberi korona- és influenzavírusok kialakulását minden olyan tényező elősegítheti, amely általánosan a fertőzések terjedését is gyorsítja. Ilyen értelemben a költözőmadarak vándorlása, illetve hazaérkezése növelheti mind az állati fertőződések kockázatát, mind az új mutáns emberi vírusok létrejöttének valószínűségét. Említendő viszont, hogy a madárvándorlás dominánsan észak-déli, nem kelet-nyugati irányú. Emellett a Kárpát-medencében, de egész Európában sincs olyan átvonuló vagy itt telelő madárfaj, amelyik vonulása során rendszeresen előfordul Délkelet-Ázsiában, így a fertőzés közvetítése csak úgy lehetséges, ha a fertőzött területek és Kelet-Európa fészkelő madarai vonulásuk során vagy telelőterületeiken érintkeznek egymással. (Ebben az esetben a beteg állatok nem tudják messzire hurcolni a fertőzést legyengült állapotuk miatt, kizárólag a tünetmentes vírushordozó madarak adhatják tovább a fertőzést távolabbi területeken.) Az állatbetegség globális terjedése ilyen értelemben elsősorban nem a vándormadarak, hanem a kereskedelmi tevékenység vagy utazásokkal történő áthurcolás révén állhat elő.


            
Állatról emberre való terjedés

 

Az emberről-emberre terjedő új vírus kialakulása terén a legnagyobb kockázat azokon a helyeken van jelen, ahol a vadmadarak, a kacsák, libák, és sertések viszonylag kis területen és nedves környezetben élnek együtt, mégpedig az ember közvetlen szomszédságában, sőt nem ritkán az emberrel (Említendők a rossz higiéniai körülmények és az így megjelenő rágcsálók szerepe is). Ez jellemző Délkelet-Ázsiára, ahol a gyakorlatilag éjjel-nappal egy légtérben tartózkodnak az állatok és az ember, megteremtve ezzel az alapot az esetlegesen világjárványokhoz vezető újabb vírusok létrejöttéhez.

 

A világjárvány kialakulását a „szokásos” influenzavírusok is segítik, amelyek az új járványt okozó mikrobának RNS-szegmenseket szolgáltatnak. A veszély csökkentése érdekében tehát az általános influenza visszaszorítására is minden erőfeszítést meg kell tenni egyrészt azokon a helyeken, ahol az állati kórokozó jelen van, másrészt azoknál az embereknél, akik foglalkozásszerűen érintkeznek baromfival, sertéssel és macskával. Az egyik legfontosabb célkitűzés tehát az, hogy az állati és emberi kórokozó együttes jelenlétének esélye jelentősen csökkenjen, így az ember számára előnytelen mutációk valószínűsége is redukálódik.

 

Sertések szerepe

 

Az emberi kórokozók kialakulása tekintetében egyesek szerint a sertéseknek van kulcsszerepük. A sertések ugyanis az emberi influenza vírusait, és egyéb kórokozókat is „beszereznek”, hordoznak, és egy időben többféle vírussal kapcsolatba kerülnek, a macskákhoz hasonlóan. Tekintettel arra, hogy a sertés genetikai állománya közel áll az emberéhez, ebben az állatfajban nagy esély van arra, hogy egy emberre veszélyes kórokozó fejlődik ki. Ha például egy madárinfluenza vírusát hordozó személy emberi influenzavírussal is fertőződik, az emberi szervezetben idővel megtörténhet a mutáció (pl. baromfi vagy sertéstenyésztőknél).

 

Természetesen a szokványos vakcinák nem védenek meg egy esetlegesen emberre veszélyessé váló fertőzéstől, sem pedig egy létrejövő új, emberről-emberre terjedő pandémiás vírustól. Ugyanakkor a normál influenza és egyéb vírusok elleni védekezésnek szerepe van az új világjárvány esélyének csökkentésében. Amennyiben a „rettegett” új kórokozó kitenyészik valamely élő szervezetben és terjedni kezd emberről-emberre, az új vírus pontos beazonosítása után célzottan erre készített specifikus vakcina beadása válhat szükségessé.

 

Az esetleges új világjárvány pusztító hatása többek között az új vírus megbetegítő képességétől, a specifikus vakcina elérhetőségétől és egyéb tényezőktől függ. Valószínűsíthetően a bekövetkező humán járvány a fejletlen, elmaradottabb országokban okozhat majd komolyabb számú emberi haláleseteket, míg a fejlettebb államokban az emberről emberre terjedő vírus jellemzően kisebb mértékben okoz humán-egészségügyi problémákat, a korszerű monitoring rendszer és az azonnali karantén miatt.
                      

Pandémiás terv, avagy először menteni a mentést segítőt

 

Az esetleges pandémia esetére természetesen minden ország, így hazánk is előre pontosan kidolgozott nemzeti pandémiás tervvel rendelkezik, amelyet az Egészségügyi Világszervezet újabb ajánlásaihoz kell igazítani. A válságterv célja a bekövetkező járvány felszámolása, a betegek egészségügyi ellátásának biztosítása, az emberek tájékoztatása, a szükséges intézkedések révén a nemzetgazdaság működőképességének, valamint a közigazgatásnak a fenntartása, a védőoltások osztásának lebonyolítása, stb. Az új, emberről emberre terjedő vírus kialakulása esetén az oltóanyag hazánkban várhatóan mindenki számára elérhető lesz. A vírus terjedése esetén – főszabályként – az oltást elsőként az egészségügyi dolgozók, rendfenntartó szervek tagjai (katonaság, rendőrség), a határállomásokon dolgozók, az idősek, a krónikus betegek kapják meg. A lakosság többi részének beoltása is tervszerűen történik.

 

Nem utolsó sorban: az immunrendszer védelme, azaz egészségtudatosság

 

A koronavírusok és influenzavírusok ellen a megfelelő higiéniai szabályok betartásával és a megerősített immunrendszerrel tudjuk felvenni a harcot. A vírusok terjedése (multiplikációja) nagyban függ az emberi szervezet általános állapotától (sportolás, oxigénellátottság, vérkeringés, vérminőség, immunsejtek, stb.), és aktuális státuszától (stressz, vitamin- és ásványi anyag bevitel, növényi színanyagok, célzott hatóanyagok). Életvitelünkkel sokat tehetünk a szövődmények elkerülése érdekében, különösen gyerekek esetében. Az időseknél a speciális hatóanyagok szerepe felértékelődik (béta-glükán, flavonok, C-, D- és B-vitaminok, szelén, stb).

 

SERTÉSINFLUENZA: KORÁBBI BOTRÁNY AZ ÉLELMISZERIPARBAN

           

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!


Vissza