ÍGY KÉSZÜLNEK A JÖVŐ VÉDŐ-ÉLELMISZEREI

2019 november 12. Tóth Gábor

Melyik élelmiszer hogyan készül, és mit jelentenek a különböző élelmiszer-gyártási folyamatok nevei? Azért, hogy tudjuk, mit eszünk – és főleg, hogy mit érdemes fogyasztanunk – érdemes velük megismerkedni. Hogyan készülnek, készülhetnek például az erjesztett élelmiszerek? 

 

Sokak számára idegen területnek hangzik a fermentálás,vagy nem is ismerik a szót, pedig csak erjesztést jelent.

 

Az erjedés az emberi szervezetben negatív fogalomként ismert, például a szájüregben vagy a gyomorban nem kívánatos folyamat és káros, irritáló savakat és kellemetlen gázokat képezhet (a szájüregben cukros ételek után jellemző, vagy a gyomorban ilyen lép fel például akkor, ha egyszerre sokféléből nagy mennyiséget eszünk, közben folyadékfogyasztással, majd a legvégén cukros süteménnyel zárunk.)

 

Ugyanakkor az erjedés, a bélrendszer végén hasznos, sőt kötelező folyamat, hiszen az előnyös probiotikus bélflóra (tejsavbaktériumok) a káros, akár rákkeltő anyagok jelentős részét elbontja, felhasználja saját anyagcseréje céljából, és ártalmatlan, sőt védő hatású anyagokra és szagtalan gázokra „cseréli” a székletben, így akár elkerülhető lehet a vastagbél- és végbélrák is.

 

Ilyen értelemben az erjedések között különbség van: az alkoholos és ecetsavas erjedés káros a szervezetre nézve, a tejsavas erjedés előnyös. Ez utóbbi játszódik le a káposzta savanyításakor, az uborka kovászolásakor, és a korábbiak értelmében az emberi bélrendszer utolsó szakaszában is, megvédve bennünket számos betegségtől.
                     

Tejsavas erjesztés tej nélkül?

 

Korábban úgy tartották, a tejsavas erjesztés csak laktóz jelenlétében történhet (tejcukorból tejsav és szén-dioxid lesz), azaz tejtermékek esetében játszódik le. Ma már tudjuk, hogy a Lakto- és Bifidobaktériumok (a hasznos tejsavbaktériumok két fő csoportja) működéséhez nincs szükség tejre vagy tejtermékre (laktózra azaz tejcukorra), hiszen anélkül is „jó kedvvel” dolgoznak ezek az előnyös kultúrák. Számos prebiotikumot (inulin, frukto-oligoszacharidok) és ballasztanyagot képesek hasznosítani, így igen magas értékű funkcionális készítmények állnak elő, fermentációs úton. Ezek gyakorlatilag a jövő védő-élelmiszereivé válhatnak, és aki ma is használja őket, érezheti kiemelkedő hatásaikat.

 

Tápanyag-hasznosulás felsőfokon, azaz szimbiotikus táplálkozás 

 

Az élelmiszerek beltartalmi értékét természetes úton kétféle módszerrel lehet jelentősen növelni: csíráztatással és fermentálással. Természetesen szárítással, besűrítéssel, lényeréssel, préseléssel is lehet, azonban az említett két módszer új fitokemikálikat, vitaminokat és enzimeket is termel, azaz aktív biomasszát hoz létre. A fermentált (tejsavasan erejesztett) készítményben a hasznos kultúrák elszaporodnak, és miközben gyarmatosítják területüket, számos igen értékes hatóanyagot, vitamint termelnek, illetve enzimeket szintetizálnak. Ez teszi igazán értékessé a fermentált élelmiszereket, hiszen tápértékben gazdagabb, egyben a vastagbél „kötelező” fermentációs folyamatait támogató termék áll elő. A csíráztatott, majd fermentált termékekben hihetetlen széles palettán mozgó védőanyag-termelés (szintézis) indul el, és nemcsak pre- vagy probiotikus, hanem ezek együttesét jelentő szimbiotikus hatás érhető el. (Tipikus példa a lenmagcsíra tejsavas fermentálása, majd beszárítása.) A szimbiotikus jellegű fejlesztések igen értékesek a test számára, hiszen nemcsak a hasznos kultúrákat, hanem azok „ételét” a prebiotikumokat (frukto-oligoszacharidok, stb) is hordozzák. Otthoni körülmények között szimbiotikus étrendi modellnek minősül például, ha a savanyított káposzta mellé mandulát, diót, tökmagot fogyasztunk (kitűnő íze van a reszelt sárgarépával, pirított tökmaggal és tökmagolajjal készült savanyított káposztasalátának, amely szinergens és egyben szimbiotikus jellemzőkkel is bír.)

 

Összegzés

 

A fermentálás erjesztést jelent, amelyen belül a növényi alapanyagok tejsavas erjesztése érdemel kiemelt figyelmet. A fermentáció során javul az emészthetőség, nő a tápanyag-hasznosulás, egyben új antioxidáns és más védőanyagok (pl. GABA, oryzanol – étvágycsökkentő hatás) képződnek. Az erjesztett termék feltáródik, számos zavaró komponens elbomlik és helyükbe vitalizáló vegyületek lépnek. Az ilyen termékek támogatják a vékony- és vastagbél, valamint a végbél belső fermentációs folyamatait, amelyek a betegségmegelőzés alapját is jelentik. Az erjesztett készítmények tartalmazhatnak prebiotikus anyagokat is, így a probiotikus kultúrákkal együtt ún. szimbiotikus hatás érhető el. Az új generációs fejlesztési programokban már csíráztatott bio magvakból indulnak ki, amelyek fermentálva igen magas értékű funkcionális védőélelmiszerek gyárthatók. Jelenleg ezek a legmagasabb szintet képviselő, természetes úton gyártott növényi alapú élelmiszerek, amelyek vélhetően a jövő nagy lehetőségeit is jelentik. Ne felejtsük el: a csíráztatás szinte egy csoda, hiszen meghazudtolja az anyagmegmaradás törvényét: kis mennyiségű víz hozzáadása mellett többszörös mennyiségű, vitaminokban, nyomelemekben, enzimekben gazdag szilárd, vegyszermentes élelmi anyagot (biomasszát) eredményez. A csírákat bifidobaktériumokkal és laktobacillusokkal beoltva döbbenetes szakmai eredmények produkálhatók. A késztermék, kíméletes beszárítás után nyers marad (ezen felül vegán, allergén- és vegyszermentes), könnyen és praktikusan használható (csak folyadék kell hozzá) és igen nagy a minőségmegőrzési ideje.

 

MICSODA FELFEDEZÉS! EGY FANTASZTIKUS ÚJ, MEGEHETŐ SZUPERMOLEKULA

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!


Vissza