VAN MÉG VALAMI, AMIT EHETÜNK? – A sertéspestistől a fuzárizmos búzáig

2019 november 10. Tóth Gábor

A közelmúltban felütötte a fejét az afrikai sertéspestis, amely a világ sertésállományának mintegy egynegyedét veszélyezteti jelenleg. Kína után átkerült Európába, és Romániában betegedtek meg állományok, illetve teljes sertéstelepeket kellett elaltatni. Hazánkban a vaddisznóknál már regisztrálták a betegséget és erős fenyegetettséget jelent a háztáji állatokra és a hazai telepekre is.

 

Jelek, avagy sertések a pácban

 

Bár emberre nem veszélyes az afrikai sertéspestis, mégis figyelemfelhívó jellegű. A korábbi évtizedekben a birkáknál jellemző surlókór szarvasmarháknál jelent meg (BSE, kergemarhakór), amely igen komoly és globális problémát (pandémia) okozott, anyagi és egyéb szempontból is, emellett megismerkedhettünk a „prion” fogalmával. A sertésinfluenza és madárinfluenza minderre rátettek még egy lapáttal (erről egy következő cikkünkben olvashattok majd), jelenleg pedig a sertéspestis arat. Ezek a hírek csak a felszínt mutatják, a háttérben sok más kórkép is lappang az állatokban, amelyekről csak a belső híradások tudósítanak a szakmai körökben, hiszen alapelv: nem szabad pánikot kelteni.

 

Összeadódó kockázatok és táplálkozás

 

Természetesen beszélhetnénk az ízeltlábúak, a csigák és kagylók, a rágcsálók, hobbiállatok (kutyák és macskák), valamint vadmadarak által feltételesen terjesztett betegségekről, és a globalizált közlekedés során a repülőterek, kikötők révén kialakuló új vírusmutációkról is.

 

Általánosan elmondható, hogy az állatokat érintő fertőző megbetegedések egyre jelentősebbek és növekvő kockázatot jelentenek az emberre nézve is (zoonozis). Ez természetszerűen maga után vonja az állati eredetű élelmiszerek minőségi kérdéseit (hús, tej, tojás, hal), hiszen az emberi fogyasztásra szánt tenyészállatok – a rezisztencianemesítés ellenére – érzékenyebbek, fogékonyabbak lehetnek egyes betegségekre (a túltenyésztés révén), mint a nem háziasított fajtársaik (hozzátéve a tartási stresszeket és a mesterséges környezetet is, mint hatást). A tenyészállatok esetében a fertőzések mellett a fekáliás és talajszennyeződések okozta ételfertőzések- és mérgezések is említhetőek (ezek emberre veszélyesek, pl. E. coli, szalmonella, botulizmus, stb.), valamint az állatgyógyászati szerek és takarmányokban lévő idegen anyagok, toxinok sem előnyösek a számunkra.

 

A változás küszöbén?

 

Az említett okok és az etikai, környezetvédelmi vagy vallási megfontolások miatt egyre több ember mond le önszántából a hús, illetve az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásáról, egyesek pedig már nem vásárolnak nagyüzemi, csak háztájiból származó termékeket (a világ szegényebb lakosságának egy jelentős része kényszerből nem fogyasztja ezeket, mert egyszerűen nincs rá lehetősége).

 

Nem véletlen, hogy a növényi alapú étkezési formák terjednek, hiszen a világszéles tendenciák is ezt támasztják alá. Elfogadjuk vagy sem, a melegvérű élőlények ki vannak téve számos olyan új (vagy régen is létező, de „megújult”) kockázatnak, amik alapjaiban érintik az étkezést és életberendezkedést a civilizált társadalmakban. Az állati eredetű élelmiszerek ma már új típusú kockázatokat vetettek fel és számos rejtélyes emberi kórkép is létezik, amelyeknél nem zárható ki az összefüggés valamely állatbetegséggel (ide sorolva ma már néhány fajta daganatos betegséget is, az állatokban előforduló tumorkeltő vírusgének és más ún. iniciátorok miatt).

 

Élelmiszer-bizonytalanság?

 

Gyakorlatilag nincs teljes és biztonságos tudásanyag az állati eredetű élelmiszerek tekintetében és évről évre újabb vírusokkal, baktériumokkal, vagy más, előre nem is becsülhető ágenssel kell szembenéznünk. A preventív, megelőző, észszerű megfontolásokon alapuló szemlélet is azt kívánja, hogy amennyire lehet, növényi alapanyagokból állítsuk össze az étrendünket, amelyet egyre több tudományos csoport is igazol. Nyilván itt nem a „harcos” vegán táplálkozás egyfajta lelkiismeretre ható pressziójáról van szó, ami egyre jellemzőbb, hanem egy megfigyeléseken, a világ jelenségeinek követésén alapuló tudatosságról.

           

Mi a helyzet a növényekkel?

 

Kétségtelenül igazuk lehet azoknak, akik az állati eredetű támadások kereszttüzében felvetik a kérdést: avagy a növényekkel nem hasonló a helyzet? Vegyszerek, túlnemesítés, génmanipuláció, ipari feldolgozás, finomítás… Tény, hogy a növényi alapú élelmiszerek kapcsán is számos kockázat felmerül, azonban a növények kórokozói vagy romlást okozói nagyságrendekkel kisebb veszélyt hordoznak az emberre, mint a tenyészállatok zoonotikus betegségei. A vegyszermaradványok területe jogos felvetés és meg is kell tenni mindent ezek kiiktatására (vegyszermentes és biogazdaságok, permakultúra, háztáji veteményeskert, stb.), ahogyan a géntechnológia betörése e területre szintén nem üdvözlendő.

 

Nem említhetők egy lapon a kockázatok

 

Azonban a humánbiológiai kockázatok nem összehasonlíthatók az állati és növényi eredetű élelmiszerek esetében, hozzátéve a növények sokoldalú antioxidáns vegyületeinek, emésztő- és keringési rendszert védő jellegét, vitamin, ásványi anyag és egyéb fitokemikália tartalmát.

 

Ugyanakkor pusztán növényi alapú élelmiszerekkel élni ma már kevés. A termesztési mód mellett fontosak a párosítások, az arányok és a változatosság. Sokan például alig használnak olajos magvakat, mákot, diót, mandulát, napraforgómagot vagy szezámmagot az étrendben, ehelyett a kenyérfélék és sütemények dominálnak (szénhidrátdús).

 

Fuzáriumveszély: bajban a búza is?

 

Itt érdemes megemlíteni, hogy a gabonafélék terén a klasszikus (túlnemesített) búza adása ma már nem kifejezetten előnyös, mindennapi szinten. A fuzáriummal fertőzöttebb tételek esetén a toxinok feldúsulhatnak a gabonafélék külső rétegeiben és a teljes kiőrlésű termékekbe is átjuthatnak. (Hazánkban a toxintermelő fajok közül az enyhébbek jellemzők, amelyek legrosszabb esetben fejfájással, hasmenéssel járó problémákat okozhatnak, de mérgezéses tünettel, hormonális befolyással nem járnak együtt.)

 

Búza- és gluténmentes jövőkép

 

Természetesen hazánkban a malmi és sütőipari átvétel fontos feltétele a fuzáriumos tételek kizárása, de a határértékek miatt forgalomban lehetnek szennyezettebb tételek, amelyek gyerekek, idősek, várandósok, betegek számára nem előnyösek. A búzát, illetve tágabb értelemben glutént nem tartalmazó termékek, fejlesztések szakmai és fogyasztói értéke ezért erősödik világszerte, emellett a minősített (tanúsított, azaz garantáltan káros vegyszerektől mentes) bioélelmiszerekre is szebb jövő várhat. Élettanilag előnyös a tönköly, a barna rizs, a köles, a hajdina, a quinoa, az amaránt és más cereáliák vagy álgabonák használata, amelyek a korszerű reformtáplálkozás részét képezik (a búzamentes és gluténmentes étrend között természetesen különbség van, a tönköly például glutént tartalmaz, de termesztéséből adódóan nem kockázatos).

                            

A növények szép (régi-) új világa

 

 A növényi alapú élelmiszerek esetében a mikotoxinoktól és vegyszerszármazékoktól mentes, megfelelően tárolt és minőségi termékek, bioélelmiszerek értéke kiemelkedő, főként ha kíméletes, fejlett technológiával dolgozták fel. Ez utóbbiak értéke sokszorosan nagyobb, mint az állati eredetű termékeké, emellett jellemzően nem hordoznak mikrobiológiai (virológiai, bakteriológiai) és daganatos betegségekre való kockázatokat. Nincs tehát más dolgunk, mint példát venni a régiektől és egyre több értékes zöldséget, gyümölcsöt, diófélét, csírát, leveles zöldséget használni a mindennapokban.

 

(Tóth Gábor ezzel foglalkozó, mélyreható elemzéseket, szakmai hiteles anyagokat felvonultató vaskos átdolgozott kötete január folyamán jelenik meg.)

 

GÉNMÓDOSÍTÁS: IZGALMAS ÉS IJESZTŐ

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!


Vissza