SZERETJÜK A SZÓJÁT – EZ LEHETSÉGES?

2019 október 18. Tóth Gábor

Két részes cikksorozatunk első részében arról volt szó, hogy miért kerülik sokan a szóját, és vajon mi igaz a róla szóló rémhírekből. Érdemes elolvasni, hogy szerencsére viszonylag kevés okunk van kihagyni az étrendünkből. A sorozat 2. részében elolvashatjátok, hogy mik a szója előnyei, és hogyan érdemes fogyasztani. 

 

Teljes értékű fehérjeforrás

 

A szakmai leírások szerint a szója a legfontosabb tápanyagok nagy részét – a B12 vitamin kivételével – megfelelő összetételben tartalmazza. A növények között a legmagasabb a fehérjetartalma (40%), emellett a szójafehérje biológiai értéke a legnagyobb, lényegében teljes értékűnek tekinthető. (Az egyéb száraz hüvelyeseknél 2-szer több fehérjét tartalmaz.) A fehérjeérték tekintetében, a 100 %-os biológiai értékű anyatej és teljes tojás értékéhez képest a szójafehérje 78%-os, a csirkehús 82%-os, sertéshús 84 %-os értékkel bír, ami jelzi a szója „versenyképességét”, sőt még a szakirodalmak egy része is kvázi-egyenértékűnek tekinti az állati fehérjékkel (gyakorlatilag teljes értékű).

 

Érvédő hatás, vitaminok, ásványi anyagok

 

A szójaprotein érvédő, „gyógyító”-fehérjének minősül, és szerepet kap a koleszterinszint csökkentésében. Az érrendszert tisztító, esszenciális zsírsavak mintegy tízszer nagyobb mennyiségben vannak benne jelen, mint az egyéb hüvelyesekben. Emellett a fitoszterinek és a magas rosttartalom (3-4%) epesav megkötő képessége is fontos a keringési rendszer védelmében. Vitamintartalmát tekintve riboflavin, niacin, pantoténsav, biotin, és folsavtartalma kiemelkedő, ez utóbbi három vitamin tekintetében nemcsak eléri, hanem jelentősen meg is haladja a natúr húsok értékeit. Ásványi anyag tartalma is igen magas, ezen belül a kalcium (200 mg/100 g), magnézium (360 mg/100g), vas (7,1 mg/100 g), réz, cink, mangán, kobalt, króm, és nikkeltartalma említendő különösen.

 

A mikro- és makroelemek nagyobb aránya (4-5%) miatt a szója jó hatékonysággal képes fedezni a szükségletek egy részét, amennyiben az antinutritív anyagok nagy része elbomlott. (Természetesen a hasznosuláshoz más növényi nyersanyagok – zöldségfélék, gabonák, gyümölcsök, olajos magvak, stb – kiegészítő tápanyagai is szükségesek.) A szójalecitin nemcsak a zsiradékok emulgeálásában, hanem a szellemi tevékenység (pl. memória) javításában is szerepet kaphat. A szójának ezen felül vércukorszint-normalizáló hatása is ismeretes.

           

Védő hatású fitoösztrogének

 

A növényi ösztrogénekkel (ún. fitoösztrogénekkel) kapcsolatban legtöbbször előnytelen hatásokat említenek, azonban ezek a vegyületek nem tekinthetőek károsaknak. E vegyületek nem szteroidok, hanem polifenolos vegyületek. Szerkezetükben hasonlítanak az ösztrogénhez, azonban csak a belső ösztogénszint függvényében fejtik ki hatásukat, tehát csak akkor aktiválódnak a szervezetben mint ösztrogén, ha szükség van rájuk a normál ösztrogén szint beállításához. Egyes irodalmak szerint a fitoösztrogéneknek igen hasznos hatásuk van a szervezetre, sőt más módon nem pótolható előnyökkel is bírnak.

 

Jó irányba befolyásolják a fehérjeszintézist, a kalcium-anyagcserét, egyes simaizomsejtek működését és a sejtdifferenciálódási folyamatokat. Gátolják a rákos folyamatoknál megfigyelhető angiogenezist, ugyanakkor a normál sejtek növekedését nem befolyásolják. Csökkentik az emlőrák és prosztatarák kialakulási esélyét, emellett védik a gyomor- és bélrendszer nyálkahártyáját is (vastagbél- és végbélrák visszaszorítása). Egy kísérlet során a leukémia és melanóma sejttípusokat a fitoösztrogének (ezen belül a genisztein) nagy számban képesek voltak elpusztítani. (A szójából nyert fitoösztrogének étrend-kiegészítők formájában is forgalomban vannak, és nem kevesen használják sikerrel. Szója antikarcinogén alkotói közé tartoznak a fitoösztogéneken kívül például a szaponinok, a fitoszterol, és az antioxidáns vegyületek, mint az E-vitamin.)

 

A kínai orvoslás – alkohol-dehidrogenáz és aldehid-dehidrogenáz-gátló hatásuk miatt – régóta alkalmazza e vegyületeket az alkoholizmus gyógyításában. Vírus-, baktérium és gombaölő hatásuk mellett kiemelendő még a menopauza tüneteinek enyhítésére és az osteoporosis (csontritkulás) csökkentésére.

 

Ez utóbbi tekintetében a japán nők említhetőek példaként. Körükben a változókor később kezdődik és enyhébb tünetekkel jár. A japán nők mintegy százszor annyi fitoösztrogént (izoflavont) ürítenek a vizeletükkel, mint az amerikai nők. (Ez a magas bevitelre utal.) Ázsiában például az osteoporosisos (csontritkulás miatti) csonttörés igen ritka. Fitoösztrogének a szójatermékekben (pl.: tofuban) és különösen a szójacsírában vannak jelen, de más növényi élelmiszerekben (rozs, lenmag, tökmag, gabonacsírák) is kimutathatóak.

 

Előnyök összegzése

 

A szójabab előnyös hatásainak tekintetében tehát a magas tápanyagtartalom, keringési rendszert, csontrendszert és bélrendszert védő, emésztést és szellemi tevékenységet serkentő, vércukorszint normalizáló és széles körű rákmegelőző tulajdonság jellemző. A felsorolt előnyök egyike sem mutatható ki a húsfélék és egyéb állati eredetű termékek esetében a tápanyagellátás kivételével, sőt sokszor éppen ezek ellenkezője tapasztalható.

                         

Hátrányok

 

Természetesen nem mondható, hogy a szója mindenkinek csak előnyére válik. Bizonyos esetekben lehet előnytelen vagy kellemetlen hatásokat is tapasztalni. A bélrendszeri gázképződés (főleg a texturált formáknál, amelyek kevésbé javasoltak) és a szójafehérje-allergia kétségtelenül ez utóbbiak közé tartozik, azonban a szóját sokan képesek jól emészteni, az allergia pedig szintén csak a lakosság egy kisebb részénél jellemző. (A tejallergia és – intolerancia ennél sokkal komolyabb probléma. A tejallergiások egy része egyébként a szójára is érzékennyé válhat.)

 

Mértéktartó használat előnyösebb

 

A szójafogyasztás hazánkban mindennapi szinten kevésbé javasolt, tehát nem feltétlenül állandó alapélelmiszere a reformtáplálkozásnak, hanem kiegészítő, komplettáló nyersanyaga (mint általában a bab- és borsófélék.) Hetente 2-3 alkalommal igen előnyös, és ki is fejti jó hatásait, ugyanakkor heti 6-7 alkalommal adva jellemzőbb a puffadás vagy más tünet. A szakmai ajánlások és a tapasztalatok is megerősítik ezt, azaz a szójatermékek mértéktartó bevitele hasznos, egy határon túl azonban mintegy „telítődhet” a szervezet a magas fehérjetartalmú élelmiszerrel. (Ismert megfigyelés a Hawaii-szigeteken élő férfiak, akiknél heti 2-3-szori tofu fogyasztás csökkentette a szív- és érrendszeri, valamint a prosztataproblémák kialakulását.)

 

Ismét a génmanipuláció

 

A genetikai módosítás élelmiszeripari alkalmazása szintén sok kérdőjelet vetett fel sokakban, főként a szója kapcsán, ahogy ezt korábban jeleztük. A géntechnológia bizonyos alkalmazásainál, és a „génmanipulált” élelmiszerek egy részénél valóban felmerülhetnek kételyek az egészségügyi hatásokat illetően, azonban hazánkban genetikailag módosított növény közfogyasztás céljára egyelőre nem termeszthető. Amennyiben bekerül egy termékbe külföldről (pl.:Amerikából) érkező génmódosított nyersanyag, a korábban szintén említett 0,9 % az irányadó érték, efeletti mennyiség esetén azt a címkén kötelező jelölni.

 

Alá kell újra húzni, hogy Európában és Magyarországon a szójaalapú termékekben, reformélelmiszerekben génmanipulált nyersanyag előfordulása valószínűtlen, sőt irracionális lépés volna, mivel az ellenőrzés során ez hamar kiderülne, és a gyártó, illetve forgalmazó – a hazai és európai fogyasztók erős ellenérzései miatt – gyakorlatilag tönkremenne, mivel erre a profilra – szója feldolgozására, szójatermék forgalmazására – építette pénzügyi stratégiáját. (Aki reformélelmiszert gyárt, eleve elutasítja a génmódosított alapanyagot.) Ez a veszély tehát a reformélelmiszereket nem fenyegeti, különösen a bio termékek esetében. A kockázat inkább a szójafehérjét „nyomokban” tartalmazó, nem szójaalapú termékeknél állhat fenn nagyobb eséllyel.

 

Előny/hátrány arány, avagy mi a szakmai elemzés eredménye?

 

Összességében tehát az előny/hátrány arány az előbbi javára dől el, vagyis a szójának nagyságrendekkel több előnye lehet, mint hátránya az emberi szervezet számára, a szójafehérjére nem allergiás populáció körében. Természetesen nem állítható, hogy a szója minden problémára megoldást nyújt, de jó alternatívát jelenthet a hús és más állati termékek kiváltására, sőt betegségmegelőző szerepe is jelentős. Vegetáriánusoknál, illetve vegánoknál a szója szintén hasznos tápanyagforrás lehet, így esetükben a szója totális indokolatlan háttérbe szorítása nem célszerű.

 

A szójával kapcsolatos problémák hangsúlyozása azért is meglepő, mert káros hatásait éppen abban a társadalomban hangsúlyozzák, amelynek polgárai számtalan étrenddel – nemritkán a nagy mennyiségű állati eredetű élelmiszer és állati zsír fogyasztásával – összefüggő betegségben szenvednek. E betegségek megelőzésében a mértéktartó szójatermék-fogyasztással nagyobb eséllyel lehetne segíteni, mint az állati termék bevitelével. Ezen felül a nem génmódosított szójának olyan hatásokat tulajdonítanak, amelyek inkább az állati termékek fogyasztásával lehet szorosabb kapcsolatban. (pl.: csontritkulás, emésztési zavarok, rákbetegségek, stb).

 

A „hús vagy szója” kérdéskört tehát csak akkor lehet valós módon személyesen kiértékelni, ha mindkét élelmiszer-féleség előny/hátrány mérlegét objektív információk alapján tudjuk megvonni. A jelenlegi vágóhídi és húsipari helyzetkép ismeretében az új generációs szójatermékek (tofu, szójatej, szójaizolátumból készülő szójavirsli és -párizsi, az erjesztett mizo, tempeh, szójajoghurt, stb.) hasznosabbnak mondhatók, a korábban emlegetett kockázatok pedig elenyészőek. Szójaallergia, vagy -intolerancia fennállása esetén természetesen teljes étrendi kizárás javasolt, jelen cikk inkább az indokolatlan félelmek lebontását tűzte ki célul.

 

GÉNMÓDOSÍTÁS: IZGALMAS ÉS IJESZTŐ

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!


Vissza