ÍME A KENDŐZETLEN IGAZSÁG A FEHÉRJÉKRŐL!

2019 június 3. Váli Tamás

Igaz lenne, hogy a csicseriborsóban például több fehérje van, mint a csirkében? És egyáltalán mennyi fehérjére van szükségünk? Új szakértőnk, Váli Tamás vegán testépítő és szakember most hitelesen segít tisztázni ezt a kérdést. 

 

Az egész gondolat egy nagyon hasonló képből indult, mint amit itt alább láthattok, vajon igaz az állítás és az összehasonlítás? Nézzük meg!
                   

Kép forrása: INNEN

 

Mióta csak vegán lettem, tapasztalom, hogy a növényi étrendet követők folyamatosan bizonygatni próbálják, hogy a növényekben is milyen sok fehérje van. Ezt leginkább azért teszik, mert általában az első kérdés, amit egy vegyes táplálkozású feltesz egy vegánnak, hogy „Akkor Te honnan szerzed a fehérjét?”. A másik, hogy nyilván szeretnék azokat az embereket is meggyőzni arról, hogy növényi étrenden is be lehet vinni elegendő fehérjét, akik magas fehérjetartalmú diétát követnek, leginkább sportolók, de kiemelten a testépítők, akik legnagyobb része a húsra és a fehérjeporokra esküszik.

 

A valós adatok a csicseriborsó (és más hüvelyesek), valamint a csirke értékeiről, ami eltér a fenti képen megnevezettől:
      

    
Nekem személy szerint az nem tetszik a fehérje-kérdésben, hogy egyáltalán meg sem próbálják – vagy csak nagyon kevesen – elmagyarázni, hogy nem csak, hogy nincs szükségünk ennyi sok fehérjére, és teljesen felesleges ennyit enni, hanem még káros is. Szerencsére a növényi fehérjék túlfogyasztása kevésbé megterhelő a szervezetünknek, mint az állati fehérjék, de miért terhelnénk túl egyáltalán a szervezetünket?[1][2][3][4][5]

 

Mennyi fehérjére van egyáltalán szükségünk?

 

A WHO jelenleg hatályban lévő ajánlása 0,83 g/ttkg.[6] Ez egy 70 kg-os ember esetén 58 gramm (232 kcal), ami egy 2000-2500 kcal-s étrend hozzávetőlegesen 10%-a. Ezt azért számoltam ki, mert fontosnak tartom megjegyezni, hogy a WHO 1974-2007 között azt ajánlotta, hogy az energiabevitelünk 5%-a legyen fehérje, leszámítva a várandósság esetét, mert akkor 6%.[6] Mi történt, hogy megduplázták az addig tökéletesen működő ajánlásukat?

 

Meg lehetne határozni a fehérjeszükségünket szimplán egyetemes tényekből? A válaszom az, hogy igen.

 

A legtöbb fehérjére akkor van szükségünk, amikor a leggyorsabban növünk. Egy ember a teljes élete során csecsemőkorában nő a leggyorsabban, amikor is az első 3-4 hónapban megduplázza a testtömegét. Miből szerezheti be ekkor (ideális esetben) csak és kizárólag a fehérjéket? Igen, anyatejből, méghozzá emberi anyatejből.

 

                  
Az eddig vizsgált állatok anyatejei közül az emberi anyatejben találták a legkevesebb fehérjét, 1,1 g/100 ml, míg az élen a bálna és a patkány tej végzett.[7] Ebből is láthatjuk, hogy nem az állat mérete számít, hiszen egy nagyobb tömegű állat több tejet képes meginni. Ami valójában számít, az az, hogy milyen gyorsan növekszik az adott állat. Tehát, amikor a leggyorsabban növünk, sem növünk olyan nagyon gyorsan, ha összehasonlítjuk azt a többi állattal.

 

Ez az 1,1 gramm 100 ml anyatejben azt jelenti, hogy 6,4%-a jön az energiának fehérjéből (4,4/69). Ismerős már az az 5% és 6%? Ha ennyi elég volt akkor, amikor a leggyorsabban nőttünk az életünk során, akkor miért kellene felnőttként 10% körül fogyasztanunk? Remélem most már Ti is látjátok, hogy mire gondoltam.

 

A folyamatos fehérje-hajhászásunk pedig olyan ételek elfogyasztására ösztönöz minket, amelyek kifejezetten rombolóan hatnak az egészségünkre.[1][2][3][4][5]

 

Ha már megértettük, hogy gyakorlatilag bármit is eszünk, ha megfelelő mennyiségű kalóriát viszünk be, meglesz a fehérje is bőven, akkor elkezdhetjük egy teljesen másmilyen szempontból szemlélni az ételeket: csomagoknak.[8] Az ételekben megannyi dolog fellelhető: szénhidrát, fehérje, zsír, víz, rost, vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok, fitonutriensek/myconutriensek, növényvédő szerek, antibiotikumok, szteroidok, biológiailag felhalmozódó méreganyagok, nehézfémek, stb. Ezek közül nyilván van, amit el szeretnénk kerülni, de olyan is van, amit nagyon fontos, hogy minél többet juttassunk be belőle a szervezetünkbe. Itt kapcsolódunk újra vissza a fenti képhez. Alapvetően kijelenthető, hogy jobban járunk, ha növényi eredetű ételekből szerezzük be a szükséges mennyiségű energiát, mivel megannyi hasznos tápanyagot is be fogunk juttatni ezekkel a szervezetünkbe, és minimalizálni fogjuk a káros anyagok bevitelét is.[9][10][11][12]

 

Tehát a lényeg: ha egy makronutriensből (makrotápanyagból) így is-úgy is be fogjuk vinni a megfelelő – sőt még annál is több – fehérje-mennyiséget, akkor miért ne koncentráljunk inkább arra, hogy más, igazán egészségjavító és teljesítményfokozó tápanyagot tartalmazó ételeket fogyasszunk?

 

◊◊◊  
                         

1: Nakamura H, Takasawa M, Kashara S, et al. Effects of acute protein loads of different sources on renal function of patients with diabetic nephropathy. Tohoku J Exp Med. 1989;159(2):153–62.

2: A Odermatt. The Western-style diet: a major risk factor for impaired kidney function and chronic kidney disease. Am J Physiol Renal Physiol. 2011 Nov;301(5):F919-31.

3: N Soroka, DS Silverberg, M Greemland, Y Birk, M Blum, G Peer, A Iaina. Comparison of a vegetable-based (soya) and an animal-based low-protein diet in predialysis chronic renal failure patients.Nephron. 1998;79(2):173-80.   

4: P Kontessis, S Jones, R Dodds, R Trevisan, R Nosadini, P Fioretto, M Borsato, D Sacerdoti, G Viberti. Renal, metabolic and hormonal responses to ingestion of animal and vegetable proteins. Kidney Int. 1990 Jul;38(1):136-44.

5: https://jamanetwork.com/journals/jamainternalmedicine/article-abstract/2540540

6: A WHO hivatalos oldala

7: http://ansci.illinois.edu/static/ansc438/Milkcompsynth/milkcomp_table.html

8: Position of the Academy of Nutrition and Dietetics: Vegetarian Diets

9: Dioxins in commercial United States baby food.  J Toxicol Environ Health. 2002 Dec 13;65(23):1937-43.

10: Exposure of populations to dioxins and related compounds.  Food Addit Contam. 2000 Apr;17(4):241-59.

11: Development of an LC-MS/MS method to quantify sex hormones in bovine milk and influence of pregnancy in their levels. Food Addit Contam Part A Chem Anal Control Expo Risk Assess. 2012;29(5):770-9. doi: 10.1080/19440049.2011.653989. Epub 2012 Feb 14.

12: The sensitivity of the child to sex steroids: possible impact of exogenous estrogens. Hum Reprod Update. 2006 Jul-Aug;12(4):341-9. Epub 2006 May 3.

 

 

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!


Vissza