KUKÁBA A SZEMETESSEL!

2019 május 9. Németh-Ambrus Orsolya

Nagy fába vágtam a fejszémet.

                          

Már évek óta bosszant, hogy mennyi szemetet termel a családunk, annak ellenére, hogy mosható / lebomló pelenkát használtam a gyerekeknél, hogy szelektíven gyűjtjük a hulladékot, komposztálunk, és próbálom nem az agyoncsomagolt zöldséget és gyümölcsöt megvenni a sarki multiban. Pedig elég nagy előny nálunk, hogy gyakorlatilag én látom el kozmetikummal a családot, amit természetesen környezettudatos gyártási folyamat során készítünk a műhelyben, még így is szinte minden héten megtelik a kuka, és dugig van a műanyagos és papíros szelektíves szemetes is.

                     

Persze most mondhatnád, kedves Olvasó, hogy nem fogom megváltani a világot azzal, ha nem termelek szemetet, és nincsenek is illúzióim ezzel kapcsolatban: mert csepp vagyok a tengerben. De ha már tenger, legalább az az egy bálna legközelebb nem az általam kidobott műanyag zacskótól fog megfulladni, sőt talán a példa ragadós lesz, és mások is csökkentik majd az ökológiai lábnyomukat.

                  

Egyébként biztos nem csak engem zavar, hogy lassan több lesz a csomagolás, mint a termék a zöldség- és gyümölcsosztályon, és most őszintén: ugyan mi haszna van az emberiségnek abból, hogy egyesével zsugorfóliázott uborkákat lehet már csak kapni a multiknál.

 

Az üdítőitalos részleg látványa pedig nem csak a töménytelen műanyag miatt elkeserítő, hanem igazából az is szemét, ami benne van (tisztelet a kivételnek).

             
                 

Tehát elhatároztam, hogy a háztartásomat a zero waste, vagyis a hulladékmentesség irányába terelem, és úgy tervezem, hogy kb. 2-3 év fog kelleni, mire minden szemetest kidobhatunk. Ez egyébként Tóth Andi: Dobd ki a szemetest c. könyvének is a célkitűzése, és ő inspirált arra, hogy elinduljak ezen az úton. Szívből ajánlom blogját, a Háztartásom hulladék nélkül Facebook-csoportját, és a nemrég megjelent könyvét is.

                     
                             

Úgy gondoltam, a bevásárlással kezdem. Mégpedig azzal, hogy nem felejtem el magammal vinni a cuki fonott kosaramat.

 

Sem a picire összehajtható, kb. ezerszer újrahasználható szatyromat. És nem fogok semmilyen zöldséghez, gyümölcshöz vagy péksüteményhez eldobható műanyag szatyrot venni, helyette beszerzek pár ilyen Made By Icu-féle újrahasznosítható zacskót, amiben szuperül le lehet majd mérni, ami épp belekerül.

                              

Ezen kívül beiktatok piac-napokat. Van itt a közelünkben egy nagyszerű piac, széles választékkal, gyönyörű áruval, kedves eladókkal – akik nem veszik zokon, sőt, megdicsérnek, amikor mondom, hogy köszönöm, nem kérek zacskót, műanyagmentesen próbálok vásárolni épp. Heti egy piac-látogatás elég is lesz, szóval ha szeretnétek pár szót váltani velem személyesen, szerdánként 9 óra magasságában megtaláltok a Keresztúri piacon. 🙂 (Azért egyeztessünk előtte 😀 )
                  

                                    

Azt gondolom, hogy már ez a pár lépés is elég sokat jelenthet, és talán nem rossz így kezdetnek. Ha megérkeznek Icutól a zacskók, beszámolok, hogy váltak be, a következő lépés pedig az lesz, hogy keresek egy közeli kimérős, csomagolásmentes boltot, ahol a legfontosabb alapanyagokat be tudom szeretni.

                     

Ti ismertek ilyen helyet? Osszátok meg kommentben, és kövessétek a bejegyzéseket, tegyünk együtt a környezetért!

 

Ha érdekel a környezetvédelem, olvasd el ezt a cikket is:

 

IDE NEKEM AZ OROSZLÁNT IS! – A húsevés környezetvédelmi hatásai

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!


Vissza