KÁVÉ: ÁRTALMATLAN SZERTARTÁS VAGY EGÉSZSÉGTELEN FÜGGŐSÉG?

2018 június 10. Tóth Gábor

A kávé kérdésköre nagy viharokat kavar: mivel általános tradicionális szokássá, szertartássá vált a kávéfogyasztás, így egy ilyen volumenű hagyományt nem illik kritikával illetni. Van, aki az aromái miatt kedveli a kávét, amolyan hobbi jelleggel, mások alacsony vérnyomásukra hivatkozva isszák, sokan a reggeli szertartásuk alapvető részének érzik, újabban pedig a „tudomány” egyre több hasznos anyagot fedezett fel a feketekávéban. De mi az igazság? 

 

A kávé szakmai értelemben egy élvezeti cikk (luxuscikk), amelynek viszonylag kevés kapcsolata van az egészségvédelemmel, inkább egy hangulati elem. Hasonló tendenciát láthatunk a kávé kommunikációja (és marketingje) terén, mint a csokoládéknál és a fekete teáknál, azaz előtérbe helyezik a hasznosságát, mértéktartó bevitel mellett. A kávét érdemes meghagyni a maga helyén, ott, ahol eddig is volt: a koffeintartalmú élénkítőszerek között.

 
Coming Soon
Total Votes : 832
 

Merész ajánlások

 

Nyomon követhető, ahogy közismerten élvezeti vagy luxuscikkeket egészségügyi értelemben legalizálnak, és beépítik az egészségvédő ajánlásokba, mintha hosszú évtizedek után ráébrednének a kutatók, hogy tulajdonképpen egészséges és védő hatású, amiről eddig sejtelmünk sem volt.

 

Egyes szakcikkek – élénkítő hatása mellett – újabban említik a kávé rákmegelőző, májvédő, agyi vérkeringést fokozó és egyéb pozitív hatásait, illetve flavonoid tartalmát, de ez a mérleg egyik oldala csupán. A koffein-hatás, valamint a kötődést (függőséget) kiváltó tulajdonsága, és egyéb problémák (esetleges mikotoxin szennyezettség, a pörkanyagok hatásai) a mérleg nyelvét határozottan átbillenthetik a másik oldalra.

 

A kávé egy koffeintartalmú ital, élénkítőszer. Bár előfordulnak benne hasznos anyagok, de rendszeres és hosszú távú alkalmazása hozzászokást okoz, emellett számos belső szervre nézve káros lehet. 

 

Figyelem: nincs olyan élelmiszer, amelyben ne találnánk legalább egy hasznos vegyületet, antioxidánst! Érdemes ilyenkor az előnyök/hátrányok arányát, azaz az össz- vagy eredő hatást vizsgálni és az adott élelmiszer társadalomra, étkezési szokásokra való kihatását. Tudjuk, hogy hazánkban gyakori a magas vérnyomású, keringési- és refluxbetegséggel, gyomor- és nyombél problémákkal küzdők aránya, ennek kapcsán pedig érdemes elgondolkodni azon, hogy a kávét valóban ajánljuk-e. A kávé éhgyomorra történő fogyasztása káros a nyelőcsőre, a gyomorra és a bélrendszerre nézve, illetve hajlamosíthat az epekövességre. (Forrás: Veresné Bálint Márt.M.a: Gyakorlati dietetika, Semmelweis Egyetem, Budapest, 20066.)

   

Idegi hatások – a „pszichoaktív” koffein

 

A koffein pszichoaktív anyag (átjut a vér-agy gáton), de nyilván nem szabad összetéveszteni a tudatmódosító anyagokkal. Más alkaloidákkal együtt (a csokoládéban, a kakaóban lévő teobromin) a koffein már kora gyermekkortól kezdve jelen van a szervezetben, és elsősorban az ideg- és izomsejtekre hat. A koffein felgyorsítja, illetve rendszertelenné teheti a szívverést, megemeli a vérnyomást, kissé növeli a gyomorsavtermelést, gyorsítja az anyagcserét. Ez utóbbi hatásával a sportolók és diétázók is élnek (koffeintartamú sportitalok), súlycsökkentés céljából, azonban figyelni kell itt is a függőség kialakulásának kockázatára.

 

Hozzászokás és szenvedély

 

A népszerű szakmai internetes portálok is általánosan megerősítik (és itt szándékosan nem a kifejezetten „kávéellenzők” egészségtudatos írásaira utalunk), hogy a rendszeres koffeinbevitel még mérsékelt használat esetén is hozzászokást vált ki, megvonása émelygéssel, fejfájással, koncentrációzavarral, álmatlansággal, depresszióhoz hasonló tünetekkel járhat, amelyek 24-48 óráig intenzívebben jelentkezhetnek, de 5-7 napig is elhúzódhatnak. Emellett a cikkek jelzik, hogy sokan alábecsülik a koffeintartalmú ételek és italok hatásait, társadalmi elfogadottságuk miatt, és mire ráébrednek, hogy szenvedélyükké vált a kávézás vagy más koffeintartalmú ital fogyasztása (kóla, fekete tea, energiaitalok), már gyakran komoly gondokat okoz a leszokás (www.webbeteg.hu; www.hazipatika.com).

 

A kávé nem nevezhető egészségvédő élelmiszernek, hiszen pszichoaktív anyagot tartalmaz, ami átjut a vér-agy gáton, emellett a szívre, vesékre, epére és izmokra is kihat – nem a tápértéke, hanem az idegrendszerre való hatása révén!

 

Szakmai álláspont tehát, hogy általánosan nem javasolható a rendszeres, „hobbi szinten” való kávéivás, és alacsony vérnyomás esetén is célravezetőbb lehet a testedzés, a megfelelő folyadékbevitel vagy az édesgyökér használata (az utóbbiban lévő glicirrhizinsavnak enyhe vérnyomás emelő hatása lehet).

 

Különbséget lehet tenni aközött, hogy ha valaki ritkán, esetenként, bizonyos élethelyzetekben (fejfájás, határidős munkavégzés, erős fáradság, stb.) megiszik egy kávét, hogy „túlélje a napot”,, vagy el ne aludjon a volán mögött egy hosszú út alatt, és aközött, hogy mikor valaki rendszeresen kávézik. Lehetnek egyedi, ritka esetek, amikor más lehetőségünk hirtelen nem adódik. (Gyakran vízkezelésekkel, forró lábfürdővel csökkenthető a fejfájás.) Hozzá kell tenni, hogy az ilyen események után a szervezet szeretné visszavenni az „ellopott időt és energiát”, vagyis érdemes ilyenkor többet aludni, magasabb vitamin- és ásványi anyag- bevitelt alkalmazni, ellenkező esetben a kimerülés, kiégés jelei mutatkoznak meg, amelyet már nem fogunk tudni egy-egy kávéval megoldani.

   

Látszatmegoldás

 

A krónikus, hosszan tartó stresszt a kávézás nem tudja ellensúlyozni. A koffein felszabadítja a szervezet későbbi tartalékait, vagyis kölcsönzi a „holnap erejét”, gyorsan emészti a belső glikogén-, vitamin- és ásványi anyag- raktárakat (különös tekintettel az ideg- és izomsejtekre), ugyanakkor a stresszek csökkenésével, rövid időn belül az egyensúly vissza is áll, ha engedjük.

 

Hasznos tudni, mennyi koffeint tartalmaznak az egyes élelmiszerek, italok, így ki tudjuk számolni a koffeinbevitelt. Fontos: gyerekek, várandós és szoptatós anyák nem fogyaszthatnak magas koffeintartalmú termékeket!

 

A koffeinbevitelnek vannak mennyiségi korlátai is. A koffeintartalom jelölése csak a 150mg/l-nél több koffeint tartalmazó termékeknél kötelező, illetve az élettani célból hozzáadott koffein esetében. Ilyenkor a következő szöveget is fel kell tüntetni a megnevezéssel egy látómezőben: „Magas koffeintartalom. Fogyasztása gyerekeknek, terhes, szoptatós nők számára nem ajánlott.” 

 

Nyilván egy hangulatos kávézás, teázás során nem fogjuk számolni a bevitt koffein mennyiségét, bár a rendszeres kávézóknak nem árt tisztában lenniük az átlagos napi bevitelükkel, sőt eszerint megválasztani a megvásárolt kávét.

 

Ismert, hogy a fajták között különbség van, a két legismertebb az Arabica és a Robuszta. Az előbbi magasabb minőségi kategóriát képvisel, drágább árfekvésű, lágyabb ízű, és jóval alacsonyabb koffeintartalmú. Hazánkban nagyobb arányban a Robuszta fajták elérhetők, ezek ára olcsóbb, ízük kesernyés, koffeintartalmuk magasabb. Az instant kávék általában kisebb, a frissen őröltek nagyobb mennyiségű koffeint hordoznak.

 

Hasznosabb elkerülni

 

A koffeinbevitel terén egészségügyi szempontból a bevitel csökkentése, illetve megszüntetése a cél. Általában 140-300 mg között még „elfogadható” a napi beviteli mennyiség, 400 mg felett már kockázatokat jelenthet, a 600 mg-ot meghaladó bevitel esetében pedig már kifejezett túladagolásról beszélünk (pl. sportitalok, koffein tabletták). Egy csésze kávéban általában 60-170 mg koffein lehet, fajtától, kiviteltől, felhasznált mennyiségtől függően. Két csésze fekete kávéval tehát esetenként el is értük a javasolt beviteli határt. Ha valaki mindenképpen kávézni szeretne, a koffeinmentes formára való átállást javasolhatjuk, így az alkaloidák szervezetre való reakcióit elkerüljük.

 

A kávé mellett a zöld és fekete tea, a kólaital, a kakaó és a csokoládé is tartalmaz koffeint, illetve más alkaloidákat, amelyeket hozzá kell számolni a napi bevitelhez! 

 

A zöld tea (20-40 mg/csésze), a fekete tea (40-80 mg/csésze), és a kólaitalok (8-10mg/100ml) is tartalmaznak koffeint, ezekből gyakran bátrabban fogyasztanak az emberek, mint a fekete kávéból. A kakaó és a csokoládék koffeintartalma mintegy egytizede a kávénak, azonban a hozzáadódó teobromin-hatás, valamint a kakaóitalok kelendősége miatt ezekkel is érdemes óvatosan bánni.

 

Összességében a kávéfogyasztás az előny/hátrány arányt a hátrány felé tolja el, így megállapítható: ha nem muszáj, akkor nem érdemes újabb kockázatokat teremtenünk az életünkben. Aki pedig antioxidánsokra vágyik, bátran válogathat a számos színes bogyós növény, citrusféle, zöldség- és fűszernövény, valamint gyógynövény között!

  Érdekes volt számodra ez a cikk? Ha igen, akkor olvasd el Bio Gabi csokiról szóló cikksorozatát is:  
CSALÓKA CSALÉTEK: A CSOKOLÁDÉ

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!


Vissza

Kapcsolódó cikkek