GYERMEKÉTKEZTETÉS: EZEK A MENZAREFORM HIÁNYOSSÁGAI, EGYETÉRTESZ?

2018 március 26. Ételem.hu

Nemrégiben “elindult valami” a gyermekétkeztetésben, és a hagyományos ételeket – legalábbis részben – lecserélték. Igaz, a gyerekeknél kisebb népszerűségnek örvend a változtatás, sokan íztelennek mondják az óvodai, iskolai menüt. Vendégszerzőnk, Kasza Anita maga is szakács, valamint kétgyermekes édesanya, aki törekszik az egészséges táplálkozásra. Vajon mi a véleménye a szakma ismerőjeként arról, ami a gyerekek asztalára kerül? 

 

Édesanyaként számomra gyermekeim egészsége a legfontosabb. Mivel gyerekkorom óta komolyan foglalkoztat a táplálkozástudomány és szívügyem az egészséges táplálkozás, folyamatosan törekszem arra, hogy rendszeresen a legegészségesebb ételek kerüljenek a családi étkezőasztalra. Hároméves kislányom 2018. januárjában lépte át először az óvoda kapuját, így most betekintést nyerhettem az óvodai közétkeztetésbe.

 

Véleményem szerint nagyon szép kezdeményezés volt a 2015-ben életbe lépő menzareform, melynek következményeként az alábbi pozitívumok tapasztalhatóak a gyakorlatban:

 
  • Jelenleg kevesebb sót, cukrot kapnak gyermekeink a közétkeztetésben, a bő zsiradékban sült ételeket szinte teljesen kiiktatták.
  •   Napi szinten fogyasztanak a kicsik az óvodában friss zöldséget és gyümölcsöt.
  • A búzakészítményeket próbálják teljesebb értékű formában gyermekeink elé tenni (korpás kifli, graham kenyér, teljes kiőrlésű kenyér).
  • Gyermekeink a vizsgált héten 1 alkalommal kaptak egy, a búzától eltérő teljes értékű gabonát is: barna rizst.
 

Azonban a korszerű táplálkozástudományi szempontok alapján és annak figyelembevételével, hogy manapság milyen mértékben növekszik az ételallergiával és ételintoleranciával rendelkezők száma Magyarországon,  az alábbi hiányosságok figyelhetők meg az óvodai közétkeztetésben:

 

A heti étlap táplálkozástudományi tekintetből kifejezetten egyoldalú, lényegében három fő összetevőből áll: búza, tejtermék, hús és húskészítmény.

 

# Búza: A legelterjedtebb gabona Magyarországon. Azonban figyelemreméltó, hogy egyre nagyobb teret hódít magának nálunk is a gluténérzékenység, amely kutatások alapján a mindössze néhány évtized alatt „túlnemesített” búzára vezethető vissza, melyhez nem tudott ilyen ütemben alkalmazkodni az emberi emésztőszervrendszer. Gyermekeink napi szinten 3-szor kapnak búzakészítményt az óvodában. Ugyanakkor erősen feltételezhető, hogy a legtöbb családban reggelire és vacsorára is fogyasztanak búza alapú pékárut a családi asztalnál.  Ilyen mennyiségű búzakészítmény még azoknál a személyeknél is szükségtelen, vagy akár az emésztőszervrendszer optimális működése szempontjából hátrányos lehet, akiknél a gluténérzékenység nem kimutatott. Érdemes lehetne a búza alapú gabonák egy részét  egyéb értékes, magas tápértékű gabonákra cserélni, mint például köles, hajdina, zab, amaránt, quinoa és tönköly és barna rizs.

   

# Tejtermékek nagy mennyiségben: Tény, hogy egyre többen érzékenyek a tej valamely alkotóelemére (laktóz vagy kazein), és sokan sajnos nincsenek is ennek tudatában. A Wikipédia szerint a Föld felnőtt lakosságának 75%-a nem képes teljes mértékben lebontani a tejcukrot. Emellett érdemes megvizsgálni a következő kérdést is: Miért van az, hogy míg Európában és az USA-ban fogyasztják a legtöbb tejterméket, ezeken a kontinenseken diagnosztizálják a legtöbb csontritkulásos megbetegedést? Miközben Ázsiában és Afrikában jóval kevesebb tejterméket fogyasztanak (ezen kontinensek egyes területein szinte semmit sem), ott ezzel párhuzamosan közel sem ölt ekkora mértékeket a csontritkulás.  A különféle teljes értékű gabonák, olajos magvak, hüvelyesek, zöld leveles zöldségek nagy mennyiségű kalciummal rendelkeznek, emellett ezekből a kalcium nagyon könnyedén fel tud szívódni. A tejtermékek egy része kiváltható lenne  a felsorolt értékes táplálékok beiktatásával a közétkeztetésben is.

 

# Hús és húskészítmény minden egyes nap a 3 étkezésből 2-3 alkalommal: Feldolgozott húskészítmény (téliszalámi, pulykafelvágottkrém, kenőmájas, csirke mellsonka, párizsikrém, turista felvágott) a vizsgált héten hétfőn és csütörtökön tízóraira és uzsonnára is! Ráadásul a vizsgált héten az 5 napból 4-szer kaptak gyermekeink vörös húst. A WHO 2015-ös állásfoglalása szerint a a vörös húsok „probably carcinogenic to humans” – valószínűleg rákkeltő az emberekre nézve – kategóriába, míg a feldolgozott húskészítményeket a „carcinogenic to humans” – emberekre rákkeltő – kategóriába sorolták. De a WHO jelentésétől függetlenül is elgondolkodtató, hogy valóban szüksége van-e az emberi szervezetnek arra, hogy ekkora mennyiségben hússzármazékot fogyasszon, a mértékletességet figyelmen kívül hagyva. Egyes napokon hús helyett remek alternatíva lehetne, ha gyermekeink hüvelyeseket is kapnának. Ezek azonban erről az étlapról teljes mértékben hiányoznak, ugyanakkor a teljes értékű gabonákkal karöltve kiváló fehérjeforrást biztosítanának a kicsik részére: a lencsefélék, babfélék, borsófélék, csicseriborsó, ezekből nagyon ízletes pástétomok, kenyérfeltétek is készíthetők, de főételként is nagyon finom húsmentes opció például egy lencse-bolognai teljes kiőrlésű tésztával (akár gluténmentes kölestésztával), amely a megszokott recept szerint készül, azzal a különbséggel, hogy a darált húst főtt lencsével helyettesítjük.

 

Gyermekeink jelenleg egyáltalán nem kapnak a közétkeztetésben omega-3 zsírsavakban és kalciumban gazdag olajos magvakat (dió, mák, szezámmag, mogyoró, mandula, chia mag….), ahogyan tofut sem, amelyek szintén teljesebbé tehetnék az étrendet heti 1-2 alkalommal. Az omega-3 zsírsavak bizonyítottan kifejezetten fontosak a kicsik agyának fejlődése és idegrendszerük optimális működése érdekében.

Táblázat: Az óvodások egy heti étlapja 2018.02.26-2018.03.02., Hajdúszoboszló

 

Nyilvánvaló, hogy a menzareform kivitelezése nem egyszerű dolog. Rendelkezem  „szakács” végzettséggel, és jól tudom, hogy országunkban valamennyi szakács egy olyan könyvből tanulja az ételkészítési ismereteket, amely egyáltalán nem fektet hangsúlyt a táplálkozástudományi ismeretekre! (A könyvet, amelyből 2016-ban tanultam a szakács szakmát, 1988-ban adták ki negyedjére. Így a korszerű táplálkozástudományi ismeretek értelemszerűen egyáltalán nem kaphatnak helyet benne.) 

 

A másik nehezítő tényező, hogy a manapság nagy mennyiségben forgalmazott, széles körben hozzáférhető, legolcsóbb élelmiszeripari termékek sajnos nem az egészséges táplálkozást szolgálják, azonban ezek adják a közétkeztetésben elkészített ételek összetevőit. Megoldást jelenthetne, ha a kormány nagyobb hangsúlyt fektetne a reformélelmiszerek támogatására.

 

Azonban a szülők részére hatalmas segítség, hogy ma Magyarországon a legtöbb gyermek az állam jóvoltából ingyen kapja az óvodai/iskolai menzát. (Azok a gyermekek, akiknél a családi jövedelem bizonyos szint alatt van.)  

 

Meggyőződésem, hogy a mai Magyarországon már léteznek olyan komoly szakemberek, akik segítségével a menzareform lépésről lépésre sikeresen megvalósítható. Ehhez azonban szükség van mind a kormány, mint a szülők támogatására.

 

Érdemes lehetne a fent felsorolt felvetéseken elgondolkozni a korszerű és egészséges táplálkozás nevében, és nem utolsó sorban a felnövekvő nemzedék, gyermekeink egészsége érdekében.

 

 

A cikk eredetileg Kasza Anita blogjában jelent meg, amely IDE kattintva elérhető. Köszönjük szépen, hogy az Ételem.hu is közzétehette ezt a fontos írást!  

 

◊◊◊

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!


Vissza