ÓRIÁSI TÉVEDÉS LENNE, HOGY A KENYÉR EGÉSZSÉGTELEN?

2018 február 12. Tóth Gábor

A kenyérféléket sok támadás és kritika érte ez elmúlt időkben. Számos fogyókúrás irányzat tiltólistára helyezte a gabonatermékeket, kérdés, hogy jogosan vagy sem?

 

Nem véletlen manapság a különböző diéták népszerűsége: a jó alak már alapelvárásnak számít a külsőségeket előtérbe helyező világban. Persze a fellángolás annak is köszönhető, hogy ismerjük az adatokat: a magyarok mintegy harmada túlsúlyos, a felnőtt lakosságot tekintve kétharmados arányról beszélhetünk. A szénhidrátokat csökkenteni igyekvő súlykontroll programok, valamint a glutén- és keményítőmentességet hirdető étrendi divatirányzatok mind-mind háttérbe szorítják a pékáruk és egyéb gabonatermékek fogyasztását (ilyen irányzatok például: Paleolit, Atkins, ketogén, stb).

 

Nézzük meg, mit mond a szakirodalom! Jól tesszük-e, ha felhagyunk a kenyérfogyasztással?

      

A helyzet az, hogy a szénhidrátok erőteljes korlátozása nem vezet megfelelő eredményre, és nem tekinthető egészségesnek, hiszen szervezetünknek szüksége van keményítőtartalmú táplálékokra, energiaforrásokra! A gabona- és kenyérfélék hasznos elemei étrendünknek. Gondoljunk csak bele: vajon nincs-e sok tápanyag egy olyan ételben, amin a régi időkben önmagában eléltek az emberek? A kulcs inkább az, hogy mikor, hogyan, milyen formában fogyasztjuk a kenyeret. Jó tehát, ha kenyeret eszünk, de tudatosan figyeljünk oda a fontos szempontokra! 

     

Tévedés a kenyérféléket mumusnak beállítani! A kenyérgabonákra szükség van, ez stabil szakmai ajánlás. A kenyérfogyasztás mikéntjében azonban számít a nem, a fizikai aktivitás, az anyagcsere sebessége (genetika) és az életkor is, hiszen ezek a tényezők mind-mind befolyásolják az energiaszükségletünket.

Így fogyaszd a szénhidrátot!

      

MIKOR? Ülő foglalkozású felnőtt emberek esetében inkább a nap első szakaszában együnk kenyérféléket, gabonákat, míg délután-estefelé valóban elhízást okozhatnak az arra hajlamos embereknél, délutáni intenzív mozgás hiányában. Emellett az sem mindegy, milyen mennyiséget és milyen ütemben viszünk be a szervezetbe. Gyerekek és sportolók számára a délutáni szénhidrátbevitel is fontos, elsősorban a magas rosttartalmú kenyereket előtérbe helyezve, és megfelelősen elosztva a mennyiségeket.

 

JÓ KENYERET!  Fontos szempont a kenyér minősége és összetétele. Nem mindegy, milyen lisztből készül, a magasabb kiőrlési fokú kenyerek hasznosabbak, melyekben magasabb a vitamin, nyomelem és rosttartalom. Többféle gabonaliszt (tönkölybúza, zabpehely, rozsliszt, stb.) használatával magasabb értékű lesz a kenyér. A lisztek között ma már vannak különleges lisztfajták is, mint a hajdina-, az amaránt vagy a kölesliszt. Szintén előnyösek az olajosmag lisztek (szezámmag, tökmag, lenmagliszt), ezek magasabb fehérje- és ásványi anyag tartalmúak (magasabb tápértékűek). Emellett a gluténmentes vonal is szélesíthető, így a gluténérzékenyeknek sem kell lemondaniuk az ízletes kenyerekről.

 

KÉSZÍTSD MAGAD! A pékárukat is elkészíthetjük magasabb rosttartalmú lisztek felhasználásával, így lehet egészségesebb a pogácsa, kakaós csiga, túrós bukta, stb. Az egészséges lisztekből, pelyhekből otthon is süssünk házi kenyereket és különböző pékárukat.

 

Hamarosan megjelenő következő cikkemben elolvashatjátok az otthoni kenyérsütés legegyszerűbb módját is, kövessétek az oldalt! 🙂

 

◊◊◊

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!

Vissza

Kapcsolódó cikkek