VÁLTOZTASS OKOSAN AZ ÉLETEDEN!

2018 január 30. Tóth Gábor

Változtatnod kellene a táplálkozáson, de nem tudod, hogyan fogj hozzá? Tessék, egy kis gyorstalpaló! Mindössze tíz alapelv elsajátításával megismerheted a táplálkozással kapcsolatos legfontosabb információkat. Az első négyet ITT olvashatod el, és íme a folytatás!

 

5. Állítsuk be az éhség-jóllakottság központunkat! 

 

Vajon mit jelent ez? Gyakorlatilag a vércukorszintet. Az ételek glikémiás indexe rendkívül izgalmas terület (azt jelenti, hogy milyen mértékben emeli meg az adott táplálék a vércukorszintet). Noha nem annyira közismert, mint az ételek kalória- és szénhidráttartalmának fontossága. Sajnos az ételek csomagolásán ezt az adatot nem találjuk meg.

 

Pedig az alacsony glikémiás indexű táplálékok fogyasztásával később és kevésbé tör majd ránk az éhségérzet, tehát kitolható velük a következő étkezés ideje. Itt máris elérkeztünk egy másik fontos kérdéshez.

 

Az emberek ugyanis nem csak hogy túl sokat esznek, hanem túl sokszor is! Sok helyen olvashatjuk, hogy 4-6 étkezést ajánlanak egy napra, 2-3 óránként. De egyre erősödik az a nézet, hogy ezt az elvet azért találták ki, hogy egyszerre ne együnk sokat, főleg ne este, hanem inkább többször keveset, és osszuk el az étel mennyiségét.

 

A legjobbnak a 2+1-es és a 3+1-es táplálkozás bizonyult: 2+1: két főétkezés és kevés vacsora 3+1: három főétkezés és egy nyers étkezés

   

A kutatások szerint 30%-kal többet esznek az emberek, mint amire szükségük volna. Ennek oka, hogy édes, finomított ételeket fogyasztunk leggyakrabban, és úgynevezett hiperinzulinizmus lép fel: ez a vércukorszint hullámzása, ami nemcsak növeli az éhségérzetet, de beteggé teszi a testet, hozzájárul a rák, a cukorbaj és a szívbetegségek kialakulásához. Minél kisebb a vércukorszint ingadozás, annál egészségesebbek leszünk hosszú távon!

 

A glikémiás indexet (GI) tekintve is ajánlottak például a durumlisztek, hiszen a fehér liszthez képest kedvezőbb hatást gyakorolnak a vércukorszintre. Szintén jó glikémiás indexű a zabkása, köles, hajdinakása, barnarizs, a hüvelyesek és a zöldségek. Kivételt képez a krumpli, amely viszonylag magas GI-vel rendelkezik. Helyette válasszunk párolt, grillezett zöldségeket vagy  zöldköretet.  A zöldségfélék, teljes gabonák, dió-, mandula- és borsófélék szépen beállítják a vércukorszintünket. Ez pedig csökkenti a nassolási kényszert, és hozzájárul a kiegyensúlyozott lelkiállapot, jó közérzet megteremtéséhez.

 

6. Fogyasszunk elegendő rostot és nyers ételeket is! 

 

Gyakran sütünk, főzünk, párolunk, grillezünk, de hol marad a nyers táplálék? A finomított ételek, gyorséttermek világában minden szétolvad a számban, szinte újra kell tanulnunk rágni. Pedig a szájflórának és a fogazatnak is szüksége van a rágásra!

   

De még fontosabb a rostok kérdése, amelyeknek a nyelőcsőre, gyomorra, vékony- vastagbélre, vércukorszintre gyakorolnak kedvező hatást. Kevés helyen hangsúlyozzák, de fontos tudni: nem szerencsés egyik napról a másikra sok rostot bevinni! A rost irritáló hatású lehet, ha nagy mennyiségben és hirtelen kezdjük el fogyasztani. Viszont fokozatosan alkalmazva, a rostok fajtáit is figyelembe véve szépen át lehet állítani az emberi testet az új, kedvező emésztési mechanizmusokra.

 

Léteznek durva rostok, ilyen a cellulóz, amely pl. a búzakorpában található, és vannak finom rostok, más néven duzzadó rostok, például a zab, a megfőzött zabkása, megdarált lenmag, vagy az útifűmaghéj. Rendkívül fontos, hogy a nyers rostokat bevigyük! Ennek érdekében akár a brokkolirózsákat is elropogtathatjuk, de ott van a sárgarépa, a piros vagy fehér édeskáposzta, a gyökérfélék, répafélék és hagymafélék. Olívabogyó, paprika, paradicsom hozzáadásával, citrom (nem ecet!) ízesítéssel, esetleg eritrit és fruktóz édesítéssel rendkívül egészséges saláták, nyers ételek jönnek létre. A reggelihez bőséges nyers gyümölcsöt, az ebédhez bőséges nyers vagy enyhén párolt zöldséget, a vacsorához pedig főszabályként már csak nyers zöldséget válasszunk.

 

Jó tudni, hogy számos vegyület csak a nyers ételekben található meg, amelyek főzéskor elbomlanak vagy elillannak.

 

7. Zsiradék-kisokos

 

Nem mindegy, hogy milyen zsiradékot fogyasztunk. A táplálkozási szakemberek szerint fontos a növényi zsiradékok fogyasztása, mivel Omega3-at és esszenciális zsírsavakat tartalmaznak.

 

Ezzel szemben az állati zsírokban kevésbé találhatóak meg az esszenciális, életfontosságú zsírsavak. Azokat inkább energiaszolgáltatásra alkalmazták régen. (De azóta már elterjedt az ülő életmód…) Az állati zsír nem a legkedvezőbb hatású a keringésre, koleszterinszintre nézve, és sajnos érelmeszesedést is kiválthat.

   

A növényi olajoké a jövő, de nem úgy, ahogy jelenleg alkalmazzuk, 3-5 literes flakonokban hordjuk haza őket, majd ezekkel sütünk, főzünk nagy mennyiségben…! A növényi olaj inkább hidegen sajtolt formában, kisebb mértékben, salátákhoz felhasználva alkalmazandó, és az ételkészítés közepe-vége felé tesszük hozzá. Ha lehet, nem sütünk benne – nem javasolt, hogy 42 fok fölé hevüljenek! – sütésre inkább magát a sütőt használjuk. Pároláskor a zsiradékban rejlő hatóanyagok nem károsodnak, de a hasznos illóanyagok egy része eltávozik.

 

A növényi olajok között ismeretes a kókusz- és pálmazsír, melyek úgynevezett közepes szénláncú zsírsavakat tartalmaznak. Ezek epekímélőek, így időnként alkalmazhatjuk őket, ahogy a hidegen sajtolt napraforgóolajat is. De még inkább javasolt a kendermag, a tökmag, a szőlőmag (kiváló flavon-forrás), kukorica- és búzacsíraolaj, a ligetszépe olaj, és számtalan más úgynevezett gyógyító olaj. Teáskanálnyi mennyiséget adjunk az ételekhez vagy a pirítóshoz, így a zsiradék rendkívül egészséges az érrendszerre, a keringési rendszerre nézve. Javasolt mindig más-más olajokat, változatos formában alkalmazni.

 

Ha érdekel a másik három alapelv is, akkor IDE kattintva máris olvashatod!

 

◊◊◊

 
Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!


Vissza

Kapcsolódó cikkek