GÉNMÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREK: KOCKÁZATOT REJTENEK?

2018 január 30. Tóth Gábor

Vajon igazolódnak-e a várva várt előnyök a GMO terén? A képet árnyalja, hogy a környezetbe juttatott idegen gének már nem „hívhatók vissza”, és láncreakciókat indíthatnak el földben, vízben, levegőben – az élő környezetben. Megéri kockáztatni?

A géntechnológiával foglalkozó sorozatunk első részében tisztáztuk a génmódosításban rejlő korlátlan lehetőségeket, valamint az orvostudományi vonatkozásokat: IDE kattintva elolvashatod. Most pedig a feltételezett és lehetséges hatásokat summázzuk (természetesen a teljesség igénye nélkül).

 

Szupergyomok és szupervírusok

 

Az elmúlt években egyre több híradás látott napvilágot a génmódosított (GM) szervezetek kockázatait illetően. A GM növény ugyanis képes átadni a beültetett idegen rezisztencia géneket vad rokonainak, így ellenálló „szupergyomok” alakulhatnak ki. Emellett az új gének a nemes fajok géncentrumába is könnyen beépülhetnek és tönkretehetik a biogazdálkodók ültetvényeit. Az antibiotikum rezisztens GM-fajok a talajflórába átjutva veszélyeztethetik az ottani biológiai egyensúlyt.

 

A kockázatok az emberi szervezetet sem kerülik el! A vírusgének túlzott használata ismét nagy világjárványokhoz vezethet. A természetbe kiszabadult DNS-molekulák nagy szaporodóképességű fertőző vírusokat eredményezhetnek.

 

A legkritikusabb terület: az emberi bélflóra

 

Az idegen gének az emberi száj- és bélflórának is átadódhatnak, sőt a bélhámsejtek osztódási sebességét is befolyásolhatják. Terhesség esetén a magzat bizonyos sejtjeibe (pl. agysejtek) is bejuthatnak. Emellett az emberi DNS-ben lévő ún. nyugvó vírusgéneket és alvó tumorsejteket is aktiválhatják, így beláthatatlan folyamatokat indíthatnak el.

 

A génmódosított élelmiszerek fogyasztása egyesek szerint az allergiák, a pollenérzékenység, és egyes bélbetegségek számát is növelheti.

   

Kereskedelmi háború

 

Elmondható, hogy a GM élelmiszerek túl gyorsan kerültek be a nemzetközi kereskedelembe, amely mögött üzleti érdekeket lehet gyanítani. Bár az Európai Unió szigorú lépéseket foganatosít visszaszorításuk érdekében, mégis bent vannak – illetve bent lehetnek, határérték alatt – a GM összetevők élelmiszereinkben. Egyfajta kereskedelmi háború jellemző évtizedek a politikai nagyhatalmak között e téren, és igen komoly diplomáciai hadviselés folyik a GM élelmiszerek engedélyezése körül.

 

Nincs mindenben GMO, de előfordul a termékekben

 

A felvágottak, az ostyák, a kekszek és a csokoládék potenciálisan tartalmazhatnak GM alapanyagot vagy adalékot, határérték körüli mennyiségben (0,9%). Általánosan egyébként a szója, a paradicsom, a repce és a kukorica esetében lehet génmódosításra gyanakodni, bár a törvények előírják a jelölési kötelezettséget. Az elmúlt években a hazai termékek komolyabb bevizsgálásra kerültek, mivel létezik olyan berendezés, amely ezt vizsgálni képes (amennyiben pontosan tudják, hol keressék az idegen tulajdonságot kódoló gént).

 

Nagy küzdelem várható, és a fogyasztói tudatosság is dönthet

 

A szakemberek szerint a GM élelmiszerek jövőjét nagyban a vásárlói vélemények fogják eldönteni. Nem mindegy tehát, hogy milyen véleményen van a fogyasztó! Ettől függ ugyanis, hogy a jövő élelmiszerei között lesznek-e a génmódosított élelmiszerek.

 

Valószínűleg részesei lehetünk a géntechnológiát érintő „kommunikációs háborúnak” is, ahol politikus, üzletember, biológus, orvos, lelkész és más diszciplinák képviselői összecsapnak a kerekasztal-beszélgetésekben, de végül mindenkinek saját véleményt kell formálnia a hallottak és olvasottak alapján.

 

   ◊◊◊

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!

Vissza

Kapcsolódó cikkek