GÉNMÓDOSÍTÁS: IZGALMAS ÉS IJESZTŐ

2018 január 30. Tóth Gábor

Megosztó terület a géntechnológia. Az orvostudományban áldás, az élelmiszeriparban akár átok is lehet. A biológiai forradalom nemrég kezdődött, és mind a távlatai, mind a következményei beláthatatlanok.

 

Félelmek és szabályozások

 

A genetikai módosítás kérdésköre az utóbbi időben egyre több kételyt szült szakemberben és nem szakemberben egyaránt. Ezek a félelmek inkább a kezdeteknél voltak jellemzőbbek, ma a törvényi szabályozások révén letisztultabbá vált a „génhelyzet”. A két ellentétes tábor mind a mai napig fennmaradt: a támogatók felesleges és tudománytalan riogatásról, az ellenzők megalapozott és megelőző óvintézkedésekről beszélnek. De mi is az a géntechnológia és a génmódosítás? Az alapokról és a feltételezett hatásokról szól e kétrészes cikksorozatunk.

 

Mi a génmódosítás?

 

A génmódosítás során az örökítő anyag (DNS) szerkezetének megváltoztatásával hoznak létre új tulajdonságú élőlényt. Az ilyen módon létrejött szervezet a természetben nem található meg. Az új tulajdonság tovább öröklődik az utódokra is, így az „ember alkotta” élőlény sajátos jellegét sokszorosítja a természetben, kihatva ezzel szinte mindenre önmaga körül.

 

Ledőltek a korlátok

 

A génmódosítási eljárás folyamán a tudós „mindent” képes véghezvinni, amit kigondol. Szinte korlátlanul kiollózhat géneket egy élőlényből és egy egészen más fajhoz tartozó szervezetbe átültethet, persze kérdés, az előálló, új tulajdonsággal rendelkező termény vagy élőlény életképes-e vagy sem az adott körülmények között.

 

 

Az orvoslásban életmentőnek bizonyult

 

Fontos megemlíteni, hogy a géntechnológia orvostudományi felhasználása nélkül ma sok ember nem élne, ahogy régen a gyermekkori (I. típusú) cukorbetegek és más betegségben szenvedők sajnos korán meghaltak. Talán a mi családunkban is vannak olyan emberek, akik ennek köszönhetik azt, hogy élnek és közöttünk lehetnek. Ugyanakkor e technológia élelmiszeripari felhasználása kérdőjeleket vetett fel, ez utóbbi hozta elő tehát a kritikákat és ellenérzéseket, méltatva az egyébként forradalmi technika orvosi jelentőségét.

 

Meglepő példák

 

A skorpió rezisztencia génjét például kukoricába lehet juttatni, így ellenálló növények állíthatók elő. Génmódosított kecskék tejében emberi fehérjék, gyógyszerhatóanyagok, vagy éppen a pókfonál összetevői is termeltethetőek. (Ez utóbbit sebek összevarrásához tervezik felhasználni). Az emberi vérplazmával élő sertések, a „fagytűrő” halakból kivett génnel kezelt fagyálló gyümölcsök, vagy az emberi agysejtet hordozó egerek szintén megvalósítás alatt álló kutatási témák, hasonlóan az emberi gént hordozó legyekhez, amelyek jóval hosszabb ideig élnek társaikhoz képest.

 

Tudomány és etika

 

Az emberiség kezébe e technika révén olyan hatalom került, amely egyszerre szolgálhatja a fejlődést, ugyanakkor rengeteg életet is kiolthat, hasonlóan az atommaghasadás felfedezéséhez. Talán a géntechnológia terén is igaz, amit Oppenheimer, az atombomba kitalálója mondott a bomba ledobását követően: „Sohasem volt ekkora hatalmunk és sohasem voltunk még ilyen tehetetlenek.”

Vajon igazolódnak-e a várva várt előnyök a GMO terén? Megéri-e a kockáztatni, s egyáltalán – mik ezek a kockázatok? A következő részből IDE kattintva máris elolvashatod!

   

◊◊◊

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!


Vissza

Kapcsolódó cikkek