MILYEN ÉTELEKET IKTASS KI ALLERGIÁK ÉS INTOLERANCIÁK ESETÉN?

2018 január 30. Tóth Gábor

A megelőzés és terápia érdekében egyes élelmiszerek kerülése javasolt allergiák és intoleranciák esetén. Tudni kell azt is, hogy az egyoldalú étrend hajlamosít az allergiákra és érzékenységekre.

 

Cikksorozatunk első részében az allergiák és érzékenységek előfordulási gyakoriságával, valamint a főbb okaival foglalkoztunk (ITT elolvashatod), a második részben pedig az étrend jelentősége volt a téma (ITT megtalálod). 

 

Fontos a diagnózis

 

Természetesen az allergiák és intoleranciák területén kulcsszerepet kap a diagnózis felállítása. A páciens gyakran érzi és kitapasztalja a problémája okát, de szükség van klinikai megerősítésre. Annál is inkább, mivel léteznek keresztallergiák, keresztreakciók, illetve úgynevezett „silent”, azaz néma formák is. A klinikai immuntesztek és más vizsgálatok sok esetben rávilágíthatnak olyan jelenségre, ami a páciens előtt nem volt ismeretes.

 

Az egyoldalú étrend káros

 

Érdekes megfigyelés, hogy minden országban a leggyakrabban (nem ritkán egyoldalúan) fogyasztott ételek okozzák a legtöbb problémát. Hazánkban ilyen a tej és a tojás. Fontos tehát a változatos étrend kialakítása a mindennapokban is!

 

Pollenek és ételek

 

A légzőszervi allergiák fontos szegmenst alkotnak, hiszen előfordulásuk gyakori. A parlagfűre érzékenyek számára például a görögdinnye, gyömbér, fahéj, fokhagyma és a kamilla keresztreakciót okozhat. Egyéb allergiák esetén óvatosságot igényel a szója, uborka, földimogyoró, mandula és kivi használata. A frissen készítés a penészek által termelt toxinok elkerülése miatt tanácsos, ezért az üzleti szárítmányok, fűszerkeverékek, olajos magvak, gabonapelyhek, konzervek, egyéb raktározható termékek minősége sem másodrendű. 

 
 

Glutén és tej-viták

 

A gluténérzékenység kialakulásában szerepet játszó tényezők mai napig vita tárgyát képezik. A túl korai gluténbevezetés, vagy éppen a magas sikértartalmú fehértermékek túlfogyasztása potenciális faktor lehet. (Tény, nem célszerű mindenhez kenyeret enni, főként például a lassabban haladó fehérkenyeret, pékárukat.) A gluténtartalmú ételek korai bevezetése körüli vita tehát még nyitott. Az üzleti tehéntej terén azonban helytálló lehet az a nézet, hogy az élet első 3 évében kockázatosabb bevezetni a gyermekek számára, hiszen minőségében, beltartalmi értékében a mai „nagyüzemi” tej más, mint a régi idők termékei. A tejfehérje (kazein) mellett a tejben – megengedett határérték alatt – vegyi anyagok lehetnek, amelyek szintén allergén hatásúak. Maga a tehéntej-fehérje allergia ugyanakkor nagy eséllyel kinőhető gyermekkorban, még a kisiskoláskor előtt (bár a tej visszaadása esetén a felnőttkori pollenérzékenység esélye nő.)

 

Az állati eredetű termékek allergiás tünetekkel való összefüggése (hús, tej) egyre jelentőségteljesebb kérdéseket vet fel. Számtalan gyakorlati tapasztalat igazolja, hogy az asztmás tünetek, illetve a szénanátha gyorsan vagy fokozatosan „elmúlik” (tünetmentessé válik), miután a beteg kiiktatja étrendjéből a tejet, tejterméket és egyes nagyüzemi húsféléket. Érdekesség, hogy az említett populációban az egyének szervezete nem reagált immunválasszal a tej és hús komponenseire, ugyanakkor elhagyásuk esetén a pollen- és zöldségérzékenység is megszűnt.

 

A pontos okokat egyelőre még nem tudni biztosan, mindenesetre gyanítható, hogy bizonyos, állattartásban általánosan használt anyagok – együtt hatva a környezeti faktorokkal- szerepet játszhatnak egyes tünetcsoportok kialakulásában. Emellett az emésztés során képződő lebontási termékek komplex hatása (ideértve egyebek mellett a bélflóra-összetételre való hatást) is felmerült, amely egyesek szerint kockázatnövelő tényező lehet.

 

Egyéb okok és javaslatok

 

Az  adalékanyagok közül a nátrium-glutamát (ételízesítők, mártások, snack-ek, stb. tartalmazzák), a nitrit (pácolt és füstölt húsárukhoz használják), az antioxidánsként és tartósítószerként ismert kén-dioxid (szárítmányok, tormakrémek adalékanyaga), a mesterséges színezékek és az édesítőszerek is okozhatnak tüneteket.

 

Fő szabályként javasolható, hogy a fagylaltokat, töltött édességeket, cukrászati készítményeket, ízesített krémeket, habokat és egyéb magasabb feldolgozottsági fokú élelmiszereket lehetőleg mindinkább szorítsa háttérbe az allergiás ember, és helyette jobban „leinformálható” élelmeket vásároljon. A lúgosító (bázisképző) hatású köles, valamint a kukorica, zöldborsó, zöldbab, barnarizs, hagymafélék, barnakenyér és olívaolaj hasznos és könnyen emészthető ételek.

 

A bélrendszeri státusz szerepe

 

A rostban gazdag étrend jó emésztőszervi működést eredményez, amely javítja a bélflóra összetételét és a lebontási termékek milyenségét is. Így kisebb az esélye az allergén hatású vegyületek képződésének.

 

Az étrend tehát mind a megválasztott étel minősége, mind az ételtársítások és a tápcsatorna állapota terén befolyásolhatja az allergiák és intoleranciák megjelenését.

 

◊◊◊

 
Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!


Vissza

Kapcsolódó cikkek