AZ ALLERGIA ÉS INTOLERANCIA MÁR NÉPBETEGSÉG?

2018 január 30. Tóth Gábor

Az allergiával és intoleranciával küzdők száma egyre jobban emelkedik világszerte, ma már a lakosság több mint egyharmadát (!) érinti a problémakör. Mit tehetünk egyénileg a probléma megelőzése és kezelése érdekében?

Az allergiák Európa lakosságának egynegyedét-egyötödét érintik, ez a számítások szerint több, mint 150 millió embert jelent az öreg kontinensen. Egyre nagyobb problémakörrel állunk szemben, hiszen amennyiben az előfordulási gyakoriság 8% fölé emelkedik, az már népbetegséget jelent (azaz széles tömegeket érintő kórképnek vagy tünetcsoportnak tekintjük).

Hazánkban a legoptimistább becslések 10%-os, a realistábbak 15-20 %-os előfordulást jeleznek általánosságban. Amennyiben az allergiák mellé hozzávesszük az intoleranciákat is (érzékenységek, pl. laktóz-intolerancia, ami immunreakcióval nem társul), már a populáció több mint egyharmad része válik érintetté.

Inkább előbb gondoljunk rá, mint később

Az allergiás betegek egy része csak akkor keresi fel a szakembert, ha már nagy a baj: például ha a tünetek már zavarják őket a munkájukban vagy a megszokott hétköznapjaik menetében. Egyes felmérések szerint az allergiásoknak csak mintegy 30 %-ában tudatosul, hogy a betegség mennyi mindenben gátolja őket.

Az intoleranciával küzdők esetében is több csoport létezik: 1.) Van, aki utánajár a tüneteinek, keresi problémái okát – ők a megelőző szemlélettel rendelkezők. 2.) A másik csoport csak egy bizonyos fokon túl foglalkozik a problémáival, amikor már sajnos szövődmények is nagyobb eséllyel jelennek meg. 3.) Sajnos akad olyan is, aki egyáltalán nem áll szóba a problémájával vagy könnyelműen veszi, s úgy gondolja, majd megszokja, hogy így kell élnie.

Erre példa a laktózérzékenység, ahol sokan hajlandóak együtt élni az időnkénti hasmenéses tünetükkel, de nem vizsgáltatják ki magukat. Az ilyen esetekben a vastagbélrák esélye például mintegy 15-20-szoros! Jóllehet a diagnózis egy egyszerű teszttel kimutatható volna.

Valós és téves riasztások

Az allergiás tünet nem más, mint a szervezetbe kerülő valamilyen anyagra, molekulára adott immunválasz. Nevezik „nagy imitátornak” is, mivel a kialakuló tünetek a legkülönfélébb megbetegedések jegyeit képesek utánozni ( és akár hasonlítanak az asztmára, vagy emésztési-, keringési zavarokra, stb). A szervezett fokozott reakciójáról, működéséről van szó ilyenkor. Tehát akkor is kialakul valamilyen immunválasz, amikor valójában nincs „veszélyes betolakodó”. A jelenséget olyan riasztóberendezéshez lehetne hasonlítani, amely akkor is erősen jelez, ha csak egy ártalmatlan lehulló falevél ér a védett épület ablakához.

Vajon mi az étrend hatása az ételallergiák és intoleranciák esetén? Kattints IDE a folytatáshoz!

◊◊◊