SÚLYCSÖKKENTÉS MINDEN ÁRON? Hogyan készülnek a “csoda”készítmények, és miként válasszunk?

2018 szeptember 13. Tóth Gábor

A fogyasztószerek és súlycsökkenést ígérő készítmények korában élünk. Világunkban szinte törvényszerűség, hogy egy nagy kockázati tényező vagy népbetegség megjelenésével sokat ígérő módszerek, termékek jelennek meg a piacon, „megoldást” kínálva a problémára. Különösen így van ez az elhízás esetében.

 

„Dekánként hízunk, de kilónként szeretnénk lefogyni” – tartja egy mondás. Lassan, fokozatosan szedjük fel a túlsúlyt, majd évek múltán észhez kapunk, és gyorsan, látványosan szeretnénk a fölösleges kilókat leadni. Különösen igaz ez akkor, ha már láthatóan „kikerekedtünk”, és ezt nemcsak szóvá teszi a környezetünk, hanem az egészségünket is fenyegeti az esztétikai kérdéseken túl.

 

A túlsúly és az elhízás között különbség van, ez utóbbi a 20%-nál nagyobb súlyfölösleget jelenti, és ma már betegségként tartja számon az orvosi szakma. 

 

A célzottan fogyókúrát szolgáló termékek pontos összetételét és a vele kapcsolatos állításokat rendelet szabályozza, és „testtömegcsökkentés célját szolgáló, a napi étrend egy részét helyettesítő élelmiszer” néven kerülhetek forgalomba, egyesek a napi étrend egészét pótolják. A szabályozás révén viszonylag egységes termékcsoport alakult ki, de még mindig igen változatosak az összetételek. Nagy a piaci verseny a gyártók és forgalmazók között, és ki-ki igyekszik a legegyszerűbb, legolcsóbb alkotókból, maximális marketingmunkával és az eredmények bemutatásával a legtöbbet kihozni.

 

Nem nehéz megalkotni egy átlagos fogyókúrás terméket

 

Furcsa kimondani, de így van! Ha egy szakmában jártasabb ember kicsit jobban utánajár, van anyagi bázisa és – nagyságrendileg – lemásolja a nyugaton vagy hazánkban bevált főbb termékmodelleket, ráadásul rendelkezik egy szuper marketingcsapattal és alkalmazza az összes fontos stratégiát, bármikor befuthat egy általánosan összepakolt súlycsökkentő termékkel, és még azt sem mondhatjuk, hogy a termék hatástalan volna. A termékét teszteli néhány célcsoporton, meghív 1-2 ismert személyiséget a csapatába, és máris sínre kerül és sikeressé válhat az új projekt.

    

Ahhoz, hogy egy ilyen terméket összeállítson valaki, alaposan meg kell ismerkednie a vonatkozó rendelet irányelveivel, össze kell szednie az irodalmakból vagy egyszerűen az internetről jó néhány információt, összetételi adatokat és máris készülhet az új termék, „csak” egy keverőtartály és egy töltő- illetve csomagológép kell hozzá. Nyilván ennek köszönhető, hogy minden más ágazatnál nagyobb a konkurenciaharc a „fogyókúraiparban”.

 

Magában a súlycsökkentő termékben nincs semmi misztikum, hiszen jól definiálható alkotókból tevődik össze, a tápérték korlátok adottak, és ma már az ízvilágot és az állományt tetszőlegesen be lehet állítani. Lényegében egy meglehetősen „unalmas” és rutinszerű megoldásról van szó, ha egy átlagos termékre gondolunk, szinte csak az ízvilágukban és néhány összetételi alkotóban különböznek egymástól e készítmények. Elnevezhetik ezt bármilyen fülbemászó névvel, tulajdoníthatnak nekik „turbohatást”, a termék unalmas és egysíkú marad, inkább a reklámok tartják életben, mintegy mesterségesen, amíg a gazdaságosság úgy kívánja, és a „termékélet” fenntartható.

     

Nyilván ez a gondolat a kérdést leegyszerűsítve szemléli, a valóságban szükség van gyakorlatra és szaktudásra (mérnök, dietetikus, technológus, stb.), illetve – a piaci verseny miatt – sohasem olyan könnyű betörni a piacra egy új fogyókúrás termékkel, azonban alapelvi szinten igazak a fenti állítások.

 

Miből áll egy általános és „unalmas” fogyókúrás készítmény?

 

Mi is szükséges egy fogyókúrás, étkezést részben vagy egészben helyettesítő termékhez? Nos, először is valamilyen fehérje, itt döntően tejsavó- és szójafehérjét (izolátumot) alkalmaznak, ezek már bárhol elérhetők, nagytételben, gazdaságosan. Előfordul a kazein (fő tejfehérje-alkotó), a tojásfehérje (egyes irányzatok ezen alapulnak), búzafehérje, vagy más népszerűbb proteinforrás is kiegészítő jelleggel e termékekben.

 

A fehérjék mellett „érkeznek” az édesítőszerek, ezek egy része kalóriát tartalmaz (a bevitt kalória e termékkörnél is szabályozott, mivel bizonyos mennyiségű energiát be kell vinni a szervezetbe), más része alig vagy egyáltalán nem. Az édesítőanyagok szintén széles skálán mozoghatnak: elterjedt a fruktóz, dextrin, maltodextrin, szacharóz (normál cukor), mézpor, szacharin, ciklamát, K-aceszulfám, aszpartam, izomaltulóz, szukralóz, kisebb mértékben a nyírfacukor (xilit), eritritol, maltit, mannit, steviol-glikozidok (sztevia különböző változatai). A megfelelő energiatartalmat hozzáadott keményítőkkel (pl. kukorica) vagy porított formájú zsiradékokkal érik el, ez utóbbiak is elérhetők a piacon.

 

Sovány tejpor, kakaópor, E-számok

 

Az oldhatóságot és krémességet sovány tejporral lehet segíteni, amely szinte minden fogyókúrás termékben megtalálható, és – óvatosan fogalmazva – ez az alkotó sem tartozik a „prémium kategóriás” komponensek közé. A gyártáskor ezután következhet a rosttartalom növelése különböző élelmiszerekhez használatos általános, szárított élelmi rostokkal, mikroszerkezetű ballasztanyagokkal, kiemelten ún. duzzadó rostokkal. A legegyszerűbb megoldások a karboximetil-cellulóz, a guar gumi és a xantán (pektint nem alkalmaznak, mert annak eredményessége pH-hoz és cukortartalomhoz kötött.) E rostok megadják a készítendő turmix állományát, testességét, az élettani hatás terén teltségfokozók, vércukorszint-szabályozók, bélműködést (motilitást) fokozók. Elterjedt az inulin, mint prebiotikus rostanyag, alkalmazása is.

 

A fehérje- és energiatartalom, a megfelelő édesség és az állomány (rosttartalom) beállítása után egyéb adalékanyagok (E-számok) kerülnek a termékhez, főként oldódást segítők, emulgeátorok (szójalecitin), csomósodást gátlók (szilícium-dioxid) és egyéb komponensek, annak érdekében, hogy a lehető legkívánatosabb, homogén, krémszerű legyen a készülő shake.    Természetesen a legkeresettebbek a kakaós termékek, ez esetben zsírszegény kakaóport és több édesítőanyagot adagolnak a keverékhez. Nyilván nem mindegy, milyen minőségű a kakaó alapanyag, hiszen vannak gyengébb és jobb minőségű kakaóporok.

 

Íz-manipuláció

 

Az ízesítők, aromák sem maradhatnak el, e területet az élelmiszeripar mesterfokra fejlesztette, így az eredetihez kísértetiesen hasonlító egyedi és összetett ízek komponálhatók. Igen nagy az „íz-verseny” az egyes gyártók és forgalmazók között, ami érthető is, hiszen gyakorlatilag sok fogyasztó ez alapján dönt egy-egy termék mellett, hosszabb távon.

 

Mindezek után nincs is más hátra a keverőüzemben, mint a megfelelő vitamin- és ásványi anyag adagolás, illetve – terméktől függően – egyéb szabályozók, enzimek hozzáadása (pl: kolin, inozitol, papain, stb.).

 

Amennyiben egy adagban a napi mennyiség minimum 15%-a megtalálható, a „forrás” megjelölést alkalmazhatják a címkén (pl.: C-vitamin forrás, E-vitamin forrás, stb), ha ez az érték legalább 35%-ot elér, a „gazdag” szó használható (C-vitaminban, vasban gazdag, stb). Az „NRV%” érték ad erre nézve felvilágosítást, érdemes tehát ezeket az értékeket is megvizsgálni a termékek jelölésén (kötelező feltüntetni).

 

Nos, ilyen módon elkészült a mozaikokból, különböző helyekről megvásárolt alkotókból „összepakolt” porkeverék, amelyhez tehéntejet, növényi tejet vagy csak vizet kell önteni, és előáll az ízletes fogyókúrás shake, amelyet napi egy vagy két főétkezés helyébe illeszthetünk. A teljes étkezést helyettesítő termékek esetében akár kizárólag is ezt használhatjuk, egy idő után szünetet beiktatva. Ha eltalálták az ízvilágot, a megfelelő terméknevet és dizájnt, logót, valamint kiemelkedő a marketingmunka, a termék sikert arathat, bármilyen egyszerű és olcsó alapanyagokból is tevődik össze (de megfelel a vonatkozó rendelet követelményeinek).

 

 A hiányzó „szakmai plusz”, avagy megvásárolt reményeink

        

Ha fogyókúrás terméket keresünk, érdemes megvizsgálni a pontos összetételét, illetve a szakmai hozzáadott értékét. Mennyiben más, mennyiben új, van-e mögötte kiemelkedő kutatási projekt, tudományos munka, vagy csak egy „ezeregyedik”, a korábbiakat lemásoló ipari „mozaik-készítményről” van szó, új ízesítésben, új névvel és brand-del.

 

Ismert tény a kereskedelemben, hogy a fogyókúrás termékek minden újabb generációját megveszi valaki, mert a súlycsökkentés reményét vetíti az ember elé, és leggyakrabban e készítmények kapcsán magát a reményt vásároljuk meg, nem is önmagában a porkeveréket.

 

Van, ami nem mindegy! Hogyan válasszunk terméket?

 

Nem mindegy, hogy az összetevőknél milyen típusú fehérjéket, édesítőket és élelmi rostforrásokat látunk, a vitaminok, ásványi anyagok és szabályozók mennyisége sem másodlagos, valamint az E-számokat is ellenőrizzük. Előtérbe helyezzük az ökológiai gazdaságból származó alapanyagokból álló termékeket és amennyire lehetséges, az adalékanyag-mentességet keressük.

 

Szintén érdemes figyelni arra, hogy a forgalmazó hogyan adja meg a mennyiségi adatokat: nem ritkán a porkeverékhez adott tehéntej fehérjetartalmát is hozzászámolják, vagyis az otthon bekevert kész shake beltartalmát jelzik, így magasabb értéket olvasunk a címkén, ami félreértéseket okozhat (érdemes a hozzáadott tej nélküli mennyiségeket nézni).

 

Hatalmas különbség lehet két fogyókúrás termék között, az alapanyagok és összetevők minőségétől, mennyiségétől és az egy dobozban lévő adagok számától függően. Ha csak az árat és az ízvilágot tartjuk szem előtt, előre nem várt problémákkal szembesülhetünk később, mivel szervezetünk nem tolerálja az alkotókat néhány hét után.

           

Ételallergiát és ételintoleranciát erősítő jelleg

 

A tej-, szója- és búzafehérje-alapú termékeknél felmerül az ételallergiát és ételintoleranciát kiváltó jelleg, amelyek megjelenése nem ritka. A tojásfehérje szintén allergén és gázképző lehet, bár ennek használata nem gyakori a turmixalapokban. A fogyni vágyó ember heteken, hónapokon keresztül ilyen jellegű fehérjeforrásokon él, gyakran teljesen kiiktatva egy-egy étkezést. A tej-, szója- és búzafehérje, huzamosabb időn át (folyamatos kontakt-hatás) nem ajánlott a szervezet számára. Idővel a gyomorban diszkomfort érzések, a bélrendszeri gázképződés, hasmenés indulhat el, hosszabb távon a nyálkahártyák kapcsán „áteresztőbél-szindróma” jelenhet meg, bőr-, légzőszervi tünetek és más panaszok mellett.

 

A szervezet vagy immunreakciót indít (allergia), vagy más módon reagál (intolerancia) az említett fehérjék túlzott, rendszeres és egyoldalú adására. Ilyen értelemben hasznos, ha egyénileg változatos étrendet alakítunk ki, gyümölcsök, zöldségfélék, hüvelyesek, zsírszegény termékek révén és csak kiegészítő jelleggel használjuk az „étkezést helyettesítő” termékeket, lehetőleg figyelve a tehéntejfehérje-, szójafehérje és búzafehérje-mentességre, esetenként a tojásfehérje kérdésére is. Az allergén fehérjéket nem tartalmazó készítmények biztonságosak hosszabb távon is.

 

Az új-generációs fogyókúrás termékek az említett allergén fehérjéket nem hordozzák (inkább rizs-, borsó- és magfehérjéket), a legkorszerűbb, hipoallergén készítmények e fehérjeforrásoktól részben vagy teljesen mentesek, illetve E-mentesek is, lehetőség szerint. E fejlesztések hazánkban szinte elsőként indultak el, és nagy erőkkel zajlanak, kiemelkedő eredményekkel.

 

Otthon is készíthetünk fogyókúrás turmixokat

 

Ha a fogyókúrás termék egy átlagos, tej- és szójafehérje-alapú keverék, néhány rostfajtával (pl. cellulózok), ásványi anyagokkal és vitaminokkal, ízesítőkkel, adalékanyagokkal, ez esetben érdemes átgondolni a használatát hosszabb távon, mivel kifejezett szakmai potenciál, fejlesztői munka (hozzáadott érték) nincs benne. Inkább készítsünk házi turmixokat néhány perc alatt, amiben pontosan tudjuk, milyen alkotók találhatóak!

 

Az otthoni turmixba kerülhetnek nyers gyümölcsök (bogyósok is), banán és kevés forrázott zabpehely (ha energiára is szükség van), natúr rizsfehérje vagy más növényi fehérjék (rizs, borsó, kendermag, stb), olajosmag-lisztek (pl. tökmagliszt, szezámliszt, lenmagliszt, stb.). Ez utóbbiak élelmirost-, fehérje- és nyomelemforrások.

 

Tehetünk az otthoni turmixhoz darált lenmagot vagy csíráztatott, őrölt lenmagot, szárított funkcionális biocsíra őrleményeket (lásd a blnce.hu fejlesztői oldalon), útifűmag-őrleményt, élelmirost-keverékeket (pl. cukorréparost alapú, inulin alapú készítmények, pl. Multi Rost, csicsóka, cikória, kókuszliszt). Ízesítéshez alkalmas a szárított stevia levél vagy stevia-eritrit keverékek, a kókuszvirágszirup vagy -cukor, pár szem datolya, mazsola, tápióka-, agavé-, juharszirup, vagy esetleg kevés méz.

 

A hozzáadott természetes anyagokat összeturmixoljuk vízzel vagy kevés növényi tejjel (bio rizstej, kókusztej, mandulatej, stb.) és tetszés szerint tovább ízesíthetjük (fahéjjal, vaníliával), vagy színesíthetjük akár zöld levelekkel is. Tény, ízvilágában és állományában nem feltétlenül lesz olyan, mint a „professzionális” ipari modellek, de egészségesebb, értékesebb formákhoz jutunk így. Ha a gyümölcsöket fagyasztott formában tesszük hozzá (kissé felengedve), fagylalthoz vagy jégkásához hasonló turmixhoz juthatunk.

 

Fontos tehát, hogy a fogyókúrás készítmények terén is tudatosan, megfontoltan járjunk el, hiszen a „mindegy hogyan, csak adjam le végre a túlsúlyomat” -elv következményekkel járhat! Minden lehetőség adott, hogy a kívánt célt egészséges, jó megoldásokkal érjük el.

 

Az allergia témaköréről ebben a cikksorozatban olvashatsz bővebben Bio Gabitól:

 

AZ ALLERGIA ÉS INTOLERANCIA MÁR NÉPBETEGSÉG?

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!

Vissza
Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!

Kapcsolódó cikkek