RÁKKELTŐ A MIKROHULLÁMÚ SÜTŐ, VAGY TÉVHIT AZ EGÉSZ?

2018 szeptember 5. Tóth Gábor

Régóta megy a vita a kényelmes és gyors konyhai eszköz, a mikrohullámú sütő körül. Az egyik tábor szerint egészségtelen a használata, sőt egyenesen rákkeltő, míg mások szerint teljesen ártalmatlan. De vajon mi az igazság?

 

A mikrohullámú sütők megjelenésükkor óriási szenzációt jelentettek. Pillanatok alatt lehet bennük ételeket melegíteni, beállított hőfok és időtartam teszi komfortossá az életünket, ráadásul éppen abban a tányérban és pohárban tehetjük a mikróba az ételt, amiben fogyasztani szeretnénk, tehát még mosogatnivalót is spórolunk vele. Igen, ezeket az előnyöket figyelembe véve mindenki ilyen eszközt akart, és sok-sok évig képezte a modern háztartások alapelemét. Könyvek, receptek tömege született arról, hogyan és mit süssünk benne. Sokan nem csak melegítésre alkalmazták, hanem főételek, gyors sütemények készítésére is. Egészen addig, míg robbant a bomba, hogy a mikrónak talán súlyosan egészségkárosító hatása lehet. 

 

Nem vagyok a mikrohullámú sütő pártján, kedvelem a hagyományos gáztűzhelyet és a rozsdamentes edényeket. Sok esetben kuktában főzök (ami egyébként környezetbarát is), és előszeretettel használom a légkeveréses sütőt, ahol ma már szinte olaj nélkül süthetünk (sütőpapír használatával). Mégsem ítélem el teljesen a mikrohullámú sütőt, amennyiben egy gáztűzhelyen nehezen melegíthető ételről van szó. 

 

Ha lehetséges, érdemes elkerülni, mivel nem az egészség védelme a forgalmazás fő mozgatórugója, hanem a praktikusság és a gyors elkészíthetőség. Ugyanakkor a mikrohullámú sütő elvében nincs semmi különös, mert nem maga a mikrohullám melegít, hanem a súrlódási hő. A készülékben lévő magnetron révén az elektromos energia átalakul, és a mikrohullám által keltett rezgések forgásba hozzák a dipólusmolekulákat (kiemelten a vízmolekulákat), amelyek egymáshoz ütődve, súrlódva hőt termelnek. Az étel ilyen módon belülről kifelé melegszik, szemben a gáztűzhelyen történő melegítéssel, ahol kívülről befelé történik a hőátadás. A mikróban „nedves hőhatásról” beszélünk, a víz melegítő hatása révén, míg például olajban vagy sütőben sütéskor száraz hőről. Rákkeltő pörkanyagok a mikróban nem tudnak képződni, a gázon melegített ételben igen. A mikrohullám, tudomásom szerint, nem „marad benne” az ételben, a képződő hőenergia viszont igen, ami nem káros.

 

 

Úgy gondolom, ételek készítésére (főzésre, gőzölésre) nem ezt a módszert használnám, mert nem tudunk még eleget az intenzív mikrohullám hatására végbemenő élelmiszer-kémiai folyamatokról. Mivel az étel belülről melegszik, a maghőmérséklet esetenként igen magas lehet, és a túlhevített környezetben nehéz megjósolni, mi játszódik le az élelmiszerben. Nagy teljesítményen (600-700 W) a felhevülés sebessége nagyobb lehet, mint a hőátadás sebessége, az étel belseje könnyen extrém mértékben hevülhet, bár itt tizedmásodpercekről vagy másodpercekről beszélünk. Mikrohullámú kezelés révén igen rövid ideig magasabb hőmérsékletek állíthatók elő, mint a normál sütési-főzési eljárások során. Ebben az esetben a fehérjeszerkezet nem várt módosulásai merülnek fel, valamint egyéb reakciók, gyökös folyamatok. A szakemberek ezt cáfolják, de azt gondolom, az elővigyázatossági elv itt is fontos, ahogy más esetekben is.

 

Ugyanakkor a mikrohullámú sütőben történő óvatos, mértéktartó melegítést (langyosítást) nem tartom veszélyesnek, mivel itt még 100 Celsius-fokig sem hevül fel az étel (nedves hőhatás), vagyis a főzés hőfoka alatt maradunk. Ebben az esetekben az élelmiszer szerkezetváltozásától nem tartunk, sem gyökképző folyamatoktól, túlhevített részek sem képződnek az ételben (kb. 300 W teljesítményről van szó). Hasonló a helyzet a mikróban történő felengedtetés során.

 

 

Mindent egybevetve én maradtam a hagyományos ételkészítési és melegítési módszerek mellett, amelyekben eddig nem csalódtam, ráadásul jelentős fejlődésen ment át a hagyományos háztartási géppark is az elmúlt években (pl. légkeveréses sütők, állítható hőfokon működő főzőedények, olaj nélküli sütőedények megjelenése stb.). Így ezek között is találunk olyanokat, melyek jelentősen megkönnyítik az életünket a sütés-főzés során. De megnyugodhatunk, a mikrót (és azok használóit) sem kell elítélni és aggódásra késztetni. 

 

Coming Soon
Total Votes : 263

 

Az írás Sebestyén Balázs és Tóth Gábor közös könyvében, az E-MENTES ÖVEZET 2., avagy több mint reggeli c. kötetben jelent meg. Ha szeretnél még sok hasonlóan fontos ismeretet szerezni, a képre kattintva tudod megvásárolni a könyvet:

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!

Vissza
Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!

Kapcsolódó cikkek