A SZOMSZÉD LÁNY NEM ÉRT EGYET A CELEBBEL, HOGY CSAK “AKARNI KELL”

2018 augusztus 27. Marton Éva

A minap nagy port kavart egy celeb blogbejegyzése, miszerint a kövér ember vizuális környezetszennyezés, és „csak akarni” kell, ha változtatni szeretnénk. Hát, ez nem biztos, hogy így van…

 

Azzal egyetértek, hogy a lakosság étkezési szokásai borzalmasak, aminél csak az a borzalmasabb, amivel a szülők tömik a gyerekeiket. Ez már tizenéve is így volt, amikor babakocsiban tologattam a lányaimat, és ma is nagyon sokszor látni chipset, kólát, sültkrumplit nassoló gyerekeket.

 

Az, hogy a celeb cikkének stílusa bicskanyitogató, egy dolog. Hogy megalázóan, elítélően nyilatkozik a kövér emberekről, az a másik fele. De a csúcs a cikk végén a konklúzió: csak akarni kell, punktum. Ja, és ajándékba kap a kövér ember egy 20 perces tornát tőle… Mivaaaaan? A 20 perces tornától megváltozik az élete? És csak akarni kell?

 

Sajnos nem így van. Vagy legalábbis nem mindenkinél elég az akarat. Nálam nem volt elég. Tíz évig próbálkoztam mindenféle diétával, és egyik sem működött. Persze, hogy kell az akarat és a kitartás. De csak azután, hogy megvan egy olyan módszer, ami működik. Nekem ez egy fehérjediéta volt, de mindenkinél más válik be. Van akiknek elég, ha lemond a lisztes, cukros ételekről, van akinek elég, ha edzéssel karban tartja magát. Mások vagyunk.

 

Szerintem először azt kellene tisztázni, hogy mi is a kövérség, vagy legalábbis mi az a határ, amikor egy túlsúlyos ember – legyen az nő vagy férfi – már esztétikailag nem szép látvány. Ez egy igazán szubjektív dolog, amiben mindenkinek más és más a tolerancia-foka. Ismerek olyan férfit, aki szerint egy kis hurka a hason már „undorító”, és olyat is, aki az extrém kövér nőket is gyönyörűnek látja. Ugyanígy saját magát is máshogy értékeli egy-egy ember. Engem 40 kilós súlyfelesleggel rettentően zavart volna, hogy strandra menjek, vagy alakot kiemelő ruhákban járjak az utcán. Mert nem tetszett a látvány.

 

A leadott 40 kiló után viszont már bátran felhúzok egy szűk farmert, egy testhez tapadó felsőt vagy felveszek egy rövidebb ruhát, de még nem értem el a célomat, és bőven van mit edzeni, formálódni, így nálam a komfortzóna itt véget is ér. Bikiniben már nem érzem annyira jól magam, de legalább már kimerészkedek benne strandra (ahol azért magamra dobok egy leplet, ha jönni-menni kell…). Sokan vagyunk így ezzel, ugye?

 

A legfontosabb ebben a kérdésben – az egészségen túl – az, hogy magunknak tetszünk-e vagy sem. Valószínű, aki extrém túlsúllyal is magabiztosan vonul a strandon bikiniben, ő tetszik magának, és nem zavarja a látvány. Az sem zavarja, hogy a körülötte lévők mit gondolnak róla. Összesúgnak, vagy sem, kinevetik vagy sem, tetszik-e vagy sem, nem érdekli. Ha őt nem zavarja, akkor minket miért zavar?

 

Szerintem a mérlegnek két oldala van.

Az egyikben a látvány, és a szépség, ami teljesen szubjektív, a másikban viszont az egészség, aminél nincs fontosabb szempont. Egy extrém kövér ember (és itt nem a csinosan kerek, telt formákról beszélek) egyértelműen nem tartozik az egészséges kategóriába. Az, hogy szép vagy sem, szubjektív dolog. A strandon, és mellettünk az utcán vagy a munkahelyen is vannak a kövérek mellett soványak, kopaszok, tetováltak, kigyúrtak, rockerek, Barbie-lányok, hosszú hajú férfiak, vagy kék hajú nők, ázsiaiak, vagy fekete bőrűek, fülcimpa-karikás, orrpiercinges fazonok, fiatalok, idősek, kedvesek vagy morgósak… Ettől színes a világ.

 

Nagy hiba a külső miatt elítélni, és megalázóan beszélni bárkiről. Sokkal fontosabb lenne segíteni azoknak, akik szeretnének tenni a kövérségük ellen, de nem sikerül nekik. Én is a vizuális környezetszennyező kategória voltam egy évvel ezelőtt. Mert hiába próbálkoztam, hiába akartam, nem sikerült. Feladva a harcot elfogadtam, hogy kövér maradok, így szeretnek, így kell elfogadnom magam. Ha nem jön szembe teljesen véletlenül egy új módszer, a mai napig százhúsz (vagy még több) kilót nyom a mérleg.

 

 

Egy szó mint száz, nem ilyen egyszerű a kérdés, ahogy az ominózus celeb-cikk az „akarat”-ot nevezi kulcsnak, és ahogy egy ismerősömet idézve „Nem tetszik amit a tükörben látsz? Változtassál ne nyivákoljál”. Az akarat is kell, igen, nagyon kell, de meg kell találni a hozzánk, a mi napi rutinunkhoz, a mi étkezési szokásainkhoz passzoló módszert, és termékeket. Én édességfüggő vagyok. Ha Ti is, ITT találtok egészséges recepteket olyan sütikhez, finomságokhoz, amiket bátran megehettek, akkor is, ha épp nem buzog bennetek túl az „akarat”… 😊

 

Érdemes elolvasni A szomszéd lány előző cikkét is, kattints ide:

 

A SZOMSZÉD LÁNY NEM ENGED A KÍSÉRTÉSNEK (kivéve ha a siófoki nutellás palacsintáról van szó…)

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!

Vissza
Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!

Kapcsolódó cikkek