EZÉRT NE KÉSZÍTS HÁZILAG NAPTEJET!

2018 július 19. Németh-Ambrus Orsolya

Itt a nyár, sokan nyaralnak, napoznak, fogynak a naptejek… Pár nappal ezelőtt babagondozási tanácsadónk hívta fel a figyelmet arra, hogy miként vigyázzunk a meleg évszakban a kicsik bőrére. Most pedig kozmetikai vegyész szakértőnk fontos dologra figyelmeztet minket: nem jó ötlet házilag naptejet készíteni – akkor sem, ha sok helyen olvashatjuk ezt a “remek” ötletet.


“Csak 5 hozzávalóból…”

“10 perc alatt már kész is van…”

“Szinte fillérekből megúszod…”

 

Ilyen, és ehhez hasonló írásokat és receptek százait lehet találni az interneten a “naptej házilag” kifejezésre keresve, és ki az, aki ezek után ne esne kísértésbe, hogy saját maga készítse el a napozószerét? Főleg, miután a legtöbb ilyen témájú cikk megemlíti, hogy a kémiai napvédő adalékok rákkeltőek, ezért többet árt, mint használ, tehát a legjobb megoldás a házi készítés. 

 

Csakhogy a napvédő krém nem baracklekvár!

 

A bőrünk pedig nem kísérleti laboratórium. Ezért kérek szépen mindenkit, hogy álljon ellen a kísértésnek, és NE készítsen házilag naptejet! Hogy miért ne? A magyarázat rendkívül egyszerű, nem kell hozzá atomfizikusi diploma, csupán egy kis józan paraszti ész. 🙂

 

Először is jöjjön a legkézenfekvőbb magyarázat: 

 

otthoni körülmények között nem lehet pontosan beállítani a faktorszámot.

 

Egy napvédő krém fényvédő faktora (angolul SPF=Sun Protection Factor) megmutatja, hogy az adott terméket használva hányszor több ideig tartózkodhatunk a napon leégés nélkül, mint fényvédelem nélkül. A fényvédelmet pedig kétféle módon lehet elérni: fizikai és/vagy kémiai fényvédő adalékok hozzáadásával. Talán a legismertebbek ilyen adalékok az ethylhexyl methoxycinnamate (kémiai, és nem, nem rákkeltő), a titánium-dioxid, és a cink-oxid (ők ketten fizikai fényvédők). A “csináld magad” receptekben ez utóbbi kettő összetevő szokott szerepelni, viszont sajnos a faktorszám pontos megállapításához hosszadalmas és nagyon-nagyon költséges labortesztek szükségesek. 

 

Viszont ha fogalmam sincs, hány faktoros a krémem, és még megsaccolni sem tudom, akkor honnan tudjam, hogy mennyi ideig nyújt védelmet? Egy óráig? Vagy csak 40 percig?

 

 

A titán-dioxid és a cink-oxid is por állagú, és itt el is érkeztünk a második, semmivel sem kevésbé fontosabb ponthoz:

 

→ otthoni körülmények között nem lehet tökéletesen eloszlatni a por állagú fényvédő adalékokat.

 

Mégpedig azért nem, mert ahogy hűl a krémalap, a por leülepedhet, összetapadhat, és ez a tulajdonsága még a haladó krémkészítők számára is kihívás lehet. Egy cink-oxiddal készülő krémdezodornál vagy babapopsi krémnél ez bocsánatos bűn, de egy napvédő esetében nincs bocsánat: az egészségünk, súlyosabb esetben az életünk a tét. Azt pedig könnyű belátni, hogy milyen veszélyes, ha a saját készítésű napvédő kencénk alsó harmadába tömörül a fényvédő összetevők kétharmada, miután megdermedt a tégelyben. Persze vannak trükkök a minél egyenletesebb elosztásra, de ehhez az a minimum, hogy homogenizátorral rendelkezzen az ember lánya (avagy fia), és ez a drága berendezés – valljuk be – meglehetősen ritka tartozéka egy átlagos konyhának. Ha esetleg valaki 100% zsírfázisból álló napvédő kencében gondolkozna, sajnos a cink-oxid eloszlatásának a problémája ott is megvan.

 

 

A cink-oxid ugyanis nagyon erősen poláris (azaz töltéssel rendelkező) anyag, ezért úgy tapadnak a szemcsék egymáshoz, mint a mágnes. És ezt szabad szemmel nem látható módon teszik. Amanda Foxon-Hill, egy ausztrál kozmetikai vegyész egy nagyon szórakoztató – és nem kevésbé tanulságos – cikket írt a jelenségről, amiben részletezi a több éves, rengeteg pénzt (egy SFP tesztelés ottani árakon kb. 700 dollár…) és energiát felemésztő, sikertelen kísérletekkel teli próbálkozását, hogy napozó krémet készítsen. Érdemes megnézni a mikroszkóp alá tett cink-oxiddal készült emulzióról készült fotóját. Azt hiszem, ez a fotó mindent megmagyaráz. 

 

Elgondolkodtató: ha egy tapasztalt, professzionális kozmetikai vegyésznek, akinek az összes létező labortechnikai eszköz és a legjobb alapanyagok a rendelkezésére álltak, nem tud egyből napkrémet varázsolni, akkor miért gondoljuk azt, hogy nekünk, földi halandóknak 10 perc munkával sikerülhet?

 

(Azóta egyébként Amandának már több fényvédő terméke is piacra került.)

 

Coming Soon
Total Votes : 16

 

No és egy további fontos szempont:

 

→ otthoni körülmények között készült napvédő krém tesztelése irreálisan drága lenne.

 

Márpedig az előbb említett okok miatt érezhető, hogy ezt meg kellene tennünk, mielőtt használnánk a terméket. Arról nem is beszélve, hogy mielőtt a gyerekünkön használnánk… Ugyanis 100% biztonsággal csak akkor mondható el egy napvédő krémről, hogy hatásos, ha tesztelve van, ez pedig sajnos nem egy szimpla laborvizsgálat, egy tonnányi követelménynek meg kell felelni. Nem véletlen, hogy sok országban a napvédő krém gyógyszernek minősül (pl. Kanada).

 

Sok kiváló, bevizsgált, hatásos termék van a piacon. Kedves Olvasó, válassz inkább azok közül egyet saját készítés helyett! Ugyanis arról még nem hallottam, hogy valaki a “bolti” napvédő krém használatába halt volna bele. Sajnos ugyanezt nem mondhatom el a bőrrákról…

 

Ha érdekel ez a téma, olvasd el babagondozási tanácsadónk javaslatait a gyerekek bőrének védelméről:

HOGYAN VIGYÁZZ NYÁRON A KISBABÁD BŐRÉRE?

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!

Vissza
Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!

Kapcsolódó cikkek