A KÓKUSZOLAJ IGENIS EGÉSZSÉGES – ELÁRULJUK, HOGY MIÉRT!

2018 június 20. Author Guest

Mint azt már az egészség-témakörben megszokhattuk, mindenről olvashatunk pro és kontra véleményeket, és ezek után nehéz eldönteni, hogy mit együnk és mit ne, milyen életmódot kövessünk… Így van ez a kókuszolaj kapcsán is. Nagy közkedveltségnek örvend az egészségtudatos emberek körében, mégis sokan aggodalmukat fejezik ki vele kapcsolatban. Nézzük meg, mi az igazság!

 

Coming Soon
Total Votes : 29

 

A zsírok, olajok szervezetünk számára előnyösek, hiszen:

 

  • • fontos szerepet töltenek be testünk strukturális felépítésében és anyagcseréjében
  • • szinten tartják a testhőmérsékletet
  • • szükségesek a sejthártya felépítéséhez
  • • egyes hormonok működéséhez
  • • a D-vitamin képződéséhez
  • • a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához.

 

A zsírok, olajok a szénhidrátok mellett szervezetünk legfontosabb energiaforrásai, sejtjeink az energiát optimális esetben 15-30%-ban zsiradékokból nyerik. 1 g zsír kétszer annyi energiát tartalmaz, mint ugyanakkora mennyiségű szénhidrát vagy fehérje.

 

Azonban az elfogyasztott zsírfélék mennyisége, fajtája, minősége és aránya döntően befolyásolja szervezetünk egészségi állapotát!

 

Valamennyi zsír és olaj zsírsavakból épül fel, melyek élettani szerepét tekintve a szervezet számára vannak hasznos és kevésbé hasznosak.

 

Vannak telített (sertészsír, kacsazsír), telítetlen és többszörösen telítetlen (napraforgó olaj, kukorica olaj) zsírsavak tartalmazó zsiradékok.

 

Ahogy az állati eredetű zsíroknak (vaj, sertészsír, marhafaggyú), úgy a kókuszolajnak is magas a telített zsírtartalma.

 

A fontos különbség azonban az, hogy a kókuszolaj 92%-a rövid és közepesen hosszú szénláncú zsírsavakból épül fel, amely az egyik legmeghatározóbb szempont.

 

 

A hosszú szénláncú zsiradékok emésztésre előkészítését a máj által termelt epe végzi, az emésztés a hasnyálmirigy által termelt lipáz segítségével a vékonybélben megy végbe, ahonnan az emésztett zsírok a nyirokrendszerbe, majd a véráramba kerülnek.

 

A hosszú szénláncú zsírsavakat tartalmazó táplálékok emésztése lassabb és energiaigényes folyamat, amely megterheli a szervezetet, fáradságot, álmosságot, rossz közérzetet okozhat.

 

Ezek a zsírsavak sokkal lassabban égnek, ami által energiát adó képességük is kevesebb, a többletként bevitt mennyiség pedig elraktározódik szervezetünkben, aminek következménye az elhízás.

 

A rövid és középhosszú szénláncú zsírsavakat tartalmazó zsírok, mint a kókuszolaj könnyebben felszívódnak, mert közvetlenül a bélbolyhok vérereibe jutnak, tehát emésztésükhöz nem szükséges epe és nem terheli a hasnyálmirigyet sem.

 

Mivel közvetlen a bélből szívódnak fel és gyorsan égnek, mint a szénhidrát, ezért azonnali energiát biztosítanak szervezetünk számára, nem pedig energiát vonnak el, mint a hosszú szénláncú zsiradékok emésztése.

 

A zsírok felszívódási zavarában szenvedő betegek étrendjében, az e fajta zsírok a könnyű emészthetőségük miatt kiemelt jelentőségűek.

 

A fentieket is figyelembe véve arra a következtetésre jutottunk, hogy az egyik legegészségesebb növényi zsiradék a kókuszolaj, mert:

 

  • • Magas hőmérsékletre történő hevítése esetén sem képződnek sejtkárosító szabadgyökök, valamint transzzsírokat sem tartalmaz, melyek rákkeltő és érelmeszesedést okozó hatással bírnak.
  • • Mivel a kókuszolaj növényi eredetű zsiradék, ezért nem tartalmaz koleszterint – szemben az állati eredetű telített zsírokkal – tehát így nem is növelheti a vér koleszterinszintjét és nem képez érelmeszesedést.
  • • Használatával pedig olyan zsírsavakat juttatunk szervezetünkbe, mint az anyatejben is található laurinsav.

 

A laurinsav az emésztés során monogliceridekké alakul, amelyet szervezetünk vírusok, káros gombák és baktériumok elpusztítására használ.

 

A laurinsav által kifejtett védőhatást a kutatók az anyatejjel táplált csecsemők vizsgálatakor fedezték fel. Azt vették észre, hogy a laurinsavból átalakult monogliceridek védelmet nyújtanak a fertőzésekkel szemben.

 

Az anyatejjel vagy kiváló minőségű kókuszolajjal dúsított tápszerrel táplált csecsemők számára a laurinsav kellő védőhatást biztosít, ami fontos, mert az ő immunrendszerük még kialakulóban van.

 

Az anyatej laurinsav tartalma 2-10%, a kókuszolaj közel 50% laurinsavat tartalmaz!

 

Tudni kell viszont, hogy a kókuszolaj típusok között lényeges különbségek lehetnek.

 

Találunk copra alapú, finomított, szűrt és a gyártás során vegyileg kezelt kókuszolajokat is. Az eljárás során az olaj elveszíti a kókuszban található értékes vitaminokat, ásványi anyagokat, így a szervezet számára értéktelenebb olajat kapunk. Ezek az olcsóbb árkategóriába tartozó készítmények, amelyek esetében a kókuszdió begyűjtésétől az elkészült kókuszolaj csomagolásáig nagyon hosszú idő is eltelhet.

 

Az extra szűz kókuszolaj készítésekor a kókuszolajat az aznap begyűjtött friss kókusz húsából sajtolják, nem pedig a copraból.

 

Az extra szűz kókuszolaj funkcionális tápláléknak tekinthető, mert a tápanyag tartalma mellett jótékony hatással van az egészségre.

 

Amennyiben napi zsírszükségletünk egy részét hidegen sajtolt extra szűz kókuszolaj fogyasztásával fedezzük, akkor biztosítjuk szervezetünk számára a laurinsav által kifejtett védő funkciót és természetes módon erősítjük immunrendszerünket, valamint fokozzuk teljesítményünket és növeljük energiánkat! 

 

http://biokokusz.hu/termek/banaban-bio-extra-szuz-kokuszolaj/

 

Szerző: Bánfalvi Henrietta

 

Előző cikkünkben részletesen írtunk arról, hogyan érdemes kókuszolajat választani, érdemes elolvasni!

HOGYAN VÁLASSZ KÓKUSZOLAJAT?

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!

Vissza
Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!

Kapcsolódó cikkek