HOGYAN VÁLASSZ KÓKUSZOLAJAT?

2018 április 12. Author Guest

Bemutatjuk, hogy milyen típusú kókuszolajokkal találkozhatsz vásárlóként az üzletek polcain és a webáruházakban, valamint hogy azok miben különböznek egymástól. Segítünk a döntésben, hiszen elsőre nem biztos, hogy látszik a minőségbeli különbség!

 

Ilyen fajtái vannak a finomított kókuszolajnak

 

Fontos megismerni a „copra” definíciót a kókuszolaj kapcsán, amely szárított kókuszt jelent. Ennek szárítása történhet füsttel, napon, kemencében, vagy ezek kombinációjaként, amikor is a termék az adott formájában nem alkalmas fogyasztásra.

 

 

A legbőségesebb mennyiségben vadon termett kókuszdió a távoli falvakban található a csendes-óceáni szigeteken és Ázsiában. Az ott élő emberek a kókuszdiókat összegyűjtik és többnyire copra-készítő üzemekbe viszik. Ezek az üzemek távol vannak a falvaktól, akár 3-4 hónap (!) is eltelhet, mire a falusiak visszakapják a coprát. 

 

A kókuszolaj gyárak a coprát felvásárolják, majd nagymértékű finomítási eljárást alkalmazva iparizált módon előállított kókuszolajat gyártanak tömegesen.

 

 

Az eljárás során a kókuszban található vitaminok, aminosavak, ásványi anyagok nagyrészt elvesznek, ezért a szervezet számára értéktelenebb olajat kapunk.

 

  • RBD (Refined Bleached Deodorised) finomított, fehérített, szagtalanított olaj

 

A fehérítés általában fizikai szűrést jelent, ami a szennyeződések eltávolítására szolgál. A szagtalanítást, ami a copra esetleges füstölése miatt fontos, forró gőzzel történik.

 

  • ♣ Pogácsa-préselt

 

Finomítása kémiai úton történik. A nagyobb olajhozam érdekében a hexánt, mint oldószert használják, mert a coprából így 20 %-al több olaj nyerhető.  Viszont a hexán visszamaradhat a kókuszolajban, ami káros az egészségre.  A hexánt a kőolaj finomításával lehet előállítani, amely a benzin és ragasztóanyagok alkotórésze.

 

  • ♣ Hidrogénezett

 

A feldolgozási folyamat során nagymértékben megváltozik az olaj szerkezete, egészségre káros transzzsírsav vegyületek keletkeznek, ezért ez a típusú kókuszolaj a legkevésbé alkalmas étkezésre! Legfőbb ismérve, hogy magasabb hőmérsékleteken is szilárd halmazállapotú marad, ezért akár papírba is csomagolható.

 

  • ♣ MCT olaj

 

Jellemzője, hogy állaga hűtve is folyékony marad. Ez az olaj a múltban használt bőrápolási termék egyike, ami az utóbbi időben étolajként kerül forgalomba. A laurinsavat, amely a kókuszolaj legértékesebb alkotója, kivonják más ipari célra történő felhasználás végett, ezért ez a típusú olaj valójában nem más, mint egy laurinsav melléktermék.

 

A legtöbb esetben sajnos a kókuszolaj készítmények címkéjén nem található tájékoztató a termék eredetét, minőségét és előállítás módját illetően.

 

 

Amennyiben a terméken csak az a kifejezés olvasható, hogy kókuszolaj, akkor az valószínűleg a copraból kivont íz és illatmentes, olcsóbb árkategóriába tartozó finomított kókuszolajról van szó.

 

 

Esetükben a kókuszdió begyűjtésétől az elkészült kókuszolaj csomagolásáig nagyon hosszú idő is eltelhet.

 

Szűz és extra szűz kókuszolajok

 

A szűz kókuszolaj minősítésre valójában csak azok az olajok volnának méltók, amelyek kiindulási pontja nem a copra, hanem a frissen reszelt kókusz, mert ha coprából készül, akkor az nem számít igazi szűz kókuszolajnak.

 

 

Az igazán jól megtervezett finomított kókuszolaj címkéjéről ez a lényeges szempont sajnos nem feltétlenül derül ki.

 

A valós szűz vagy extra szűz kókuszolaj esetében a kókuszolajat az aznap frissen szüretelt kókusz húsából hidegen sajtolják, nem pedig a coprából az alábbi módokon:

 

  • – a friss kókuszt először természetes módon szárítják, majd kipréselik belőle az olajat, vagy

 

  • – a nedves őrlési folyamat során az olajat a friss kókuszdió húsából szárítás nélkül vonják ki.

 

 

Az őrlést követően kókusztejet sajtolnak, ami valójában egy természetes olaj a vízben emulzió. A kókuszolaj kinyerése érdekében a vizet és az olajat elválasztják egymástól, amelyre különböző módszerek alkalmazhatók. A szétválasztás történhet forralással, erjesztéssel, hűtéssel, enzimek használatával vagy mechanikai centrifugálással.

 

A centrifugáláskor árammal működtetett centrifugába helyezik a kókusztejet. A gyors forgás hatására az olaj és a vízcseppek szétválnak egymástól.

 

Az erjesztési folyamat során a kókusztejet tartályokba helyezve ülepedni hagyják, általában egy napig. A nehezebb víz lesüllyed a tartály aljára, az olaj és némi kókusz szárazanyag pedig a tetején marad.

 

Az ily módon nyert kókuszolajból kiszűrik a szárazanyag-tartalmakat, a feldolgozás végeredménye pedig egy finom kókusz illatú és ízű, a legmagasabb minőséget képviselő kókuszolaj, amely a lehető legkíméletesebb feldolgozási metóduson esett át azért, hogy az olaj megmaradhasson természetes finomítatlan állapotában.

 

 

Halmazállapota szobahőmérsékleten megszilárdul, ekkor színe fehér, állaga pedig tömör zsírszerű és kenhető. Szobahőmérséklet felett színe világos aranyszínű, állaga pedig folyékony olaj.

 

 

A fentieket átgondolva megérthetjük a különbséget, és beláthatjuk, hogy a legjobb minőségű, valamint az egészségünk védelme érdekében a megbízható forrásból származó hidegen sajtolt extra szűz kókuszolaj használata lényegesen előnyösebb.

 

http://biokokusz.hu/termek/banaban-bio-extra-szuz-kokuszolaj/

 

 

Szerző: Bánfalvi Henrietta

 

 

Cikkünk következő részéből az is ki fog derülni, hogy milyen hatása van az egészségre a kókuszolajnak, hiszen ez a kérdés sokakat foglalkoztat, és nagy vitákat vált ki az egészséges táplálkozás követői között. Tarts velünk!

 

 

◊◊◊

Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!


Vissza
Korábbi Okos Magos termékeink blnce néven érhetők el!

Kapcsolódó cikkek